Ötvenezret is fizethet, aki feloszlatott szervezet ruháját viseli

A módosított kormányrendelet szerint a feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvétel, vagy annak formaruhájának nyilvános viselésére szankcionálható lesz; a módosított szabálysértési rendeletet szerdán hirdetik ki és jövő csütörtökön lép hatályba. A Magyar Gárda szerint a kormány megsérti az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét, mind a Római Egyezményt, mind pedig a jogalkotási törvényt.

Ezt annak kapcsán közölte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztálya, hogy kedden napirend előtt a parlamentben Draskovics Tibor, a szaktárca vezetője bejelentette: a kormány új szabálysértési tényállást alkotott a feloszlatott társadalmi szervezet működtetésében való részvétel eddiginél határozottabb és következetesebb szankcionálása érdekében.

A kormányrendelet-módosítás alapján – amely várhatóan a szerdai Magyar Közlönyben jelenik meg és a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba – akár ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatják azt az embert, aki a jövőben feloszlatott társadalmi szervezet működésében vesz részt, valamint a feloszlatott társadalmi szervezet egyenruháját, formaruháját nyilvános rendezvényen viseli.

A módosuló rendelet alapján ugyanilyen megítélés alá esik az a magatartás is, ha valaki olyan egyenruhát, formaruhát visel, amelyről annak jellegzetes tulajdonságai alapján a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel.

„A kormány megsérti a Római Egyezményt”

Az Új Magyar Gárda Mozgalom nem enged a Paksi Városi Bíróság 6. Sze. 685/2009/2. sz. jogerős végzéséből, mely szerint az egyenruha viselését „nem lehet kihívóan közösségellenesnek tekinteni”, továbbá „önmagában az egyenruha viselése nem alkalmas riadalom keltésére” – olvasható a Magyar Gárda közleményében.

Ragaszkodnak továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.738/2009/7. számú ítéletében foglaltakra is, mely – hivatkozva az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletére – kimondja, hogy „a véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja az eszmék kifejezésének szabadságát az öltözködés (pl. egyenruha viselése) útján, valamit jelképek, szimbólumok használatával is. Egyes szimbólumok használatát az Emberi Jogok Európai Bírósága még akkor is elfogadhatónak tartotta, amikor az adott szimbólum olyan rendszerhez kapcsolódott, amelynek felidézése kellemetlen érzéseket kelt az áldozatokban; a strasbourgi bíróság szerint ugyanis ezek az ellenérzések önmagukban reális, ésszerű félelemként nem definiálhatók (Vajnai-Magyarország ügy).”

Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kodifikált Római Egyezmény 10. cikke rögzíti, hogy „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson”.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. § b) pontjában foglaltak, előírják, hogy „az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei körében törvényben kell szabályozni különösen a személyi szabadságjogokat és korlátozásukat”.

Mindezek alapján felhívják a kormányzat figyelmét, hogy a megalkotott kormányrendelet hatályba léptetésével súlyosan megsérti mind az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét, mind a Római Egyezményt, mind pedig a jogalkotási törvényt! Az alkotmánysértő intézkedést meghozó szervvel szemben az Új Magyar Gárda Mozgalom jogi munkacsoportja karöltve a Jobbik Jogsegély-szolgálatával valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal hamarosan megteszi a szükséges jogi lépéseket – zárul a Magyar Gárda közleménye.

(MTI, MNO)