A szociális kártya hatályon kívül helyezését kéri az ombudsman

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok önkormányzata a szociális kártya bevezetésével a törvényi felhatalmazáson túlterjeszkedve korlátozta az állam által nyújtott szociális segélyek felhasználását. • Az Alkotmánybíróságon támadták meg a szociális kártyát• Itthon vitáznak róla, Kanadában már működik a szociális kártya • Monokon már szociális kártyát használnak

MNO
2010. 02. 23. 11:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MDF szerint a szociális kártyával akkor lehet elérni pozitív változást, ha azt országosan, alkotmányos módon vezetik be, és nem elszórtan, csak bizonyos településeken. Pusztai Erzsébet, az MDF pártigazgatója keddi közleményében üdvözli az ombudsman kezdeményezését, amelyben arra kéri a monoki polgármestert, hogy helyezze hatályon kívül a szociális kártya bevezetéséről szóló rendeletet.


Az Országgyűlési Biztos Hivatala kedden az MTI-vel közleményben közölte: Szabó Máté felkérte Monok képviselőtestületét, hogy hatvan napon belül vizsgálja felül és helyezze hatályon kívül a szociális kártya bevezetéséről szóló rendeletét.

Az ombudsman szerint az önkormányzatnak eleve nem volt alkotmányos lehetősége arra, hogy rendeleti úton korlátozza az állam által biztosított segélyek felhasználását. Az adott esetben a szociális segély felhasználásának korlátozása a szociális törvény érdemi kiegészítését jelenti, ami pedig túlmegy a felhatalmazásban előírtakon – állapította meg Szabó Máté. Az országgyűlési biztos közölte: az önkormányzati rendelet szövegében megfigyelhető hiányosságok és ellentmondások kapcsán felmerülhet a kiszámíthatatlan, önkényes jogalkalmazás veszélye is.

Törvényi háttér hiányában a rendelet arra nézve sem tartalmaz – nem is tartalmazhatna – pontos meghatározást, hogy melyek azok a „meghatározott termékek és szolgáltatások”, amelynek megvásárlására, igénybevételére a szociális kártya jogosítana, illetve mi alapján jelölnék ki a kártyaelfogadó helyeket – hangsúlyozta Szabó Máté. Az Alkotmánybíróság állásfoglalásával összhangban felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatoknak a „törvénysértő rendeletalkotás” helyett lehetőségük van alkotmányos keretek között kezdeményezni a szerintük szükségesnek ítélt magasabb szintű jogalkotást. Szabó Máté utalt arra, hogy 2009 januárja óta az önkormányzatoknak nincs törvényességi felügyeletük.

A közleményben emlékeztettek arra, hogy Szabó Máté hivatalból indította meg vizsgálatát, mert a monoki szociális kártya bevezetése kapcsán a jogállamiság és a jogbiztonság követelményével, valamint alapvető joggal összefüggő visszásság gyanúja merült fel. Közölték: az ombudsman részletes tájékoztatást kért Monok polgármesterétől, valamint a szociális és munkaügyi minisztertől, akitől a vizsgálat befejezéséig nem kapott választ. Mint írták, a polgármester tájékoztatása alapján a szociális kártyával csak szerződéses elfogadóhelyeken, kizárólag a rendeletben meghatározott árucikkeket (például általános élelmiszert, ruházati termékeket, tanszert, tisztító- és tisztálkodószereket, gyógyszert, tüzelőt) lehet vásárolni, illetve a távfűtés, a víz, a gáz, a villany, a lakbér és a lakáshitel-törlesztés költségeit lehet kiegyenlíteni.

A monoki rendelet szerint a szociális törvényben meghatározott aktív korúak ellátásának teljes összegét, a rendszeres szociális segély esetében pedig az összeg hatvan százalékát kell a szociális kártyára utalni. A rendelet azt is rögzíti, hogy a kártyával tilos jövedéki terméket, például alkoholterméket, dohányárut vásárolni – áll a közleményben. Szepessy Zsolt, Monok polgármestere 2009 november elején beszélt arról az MTI-nek, hogy novembertől használhatják a segélyezettek a szociális kártyát a településen. A szociális kártya bevezetése mellett 2009. október 20-án döntött Monok képviselő-testülete. A polgármester akkor elmondta: a község tíz képviselője közül hét volt jelen a voksoláson: hat képviselő igennel, egy nemmel szavazott. A monoki döntés szerint a szociális segély 60 százalékát kártyára utalja az önkormányzat, 40 százalékát pedig készpénzben kapják az érintettek.

Monok nem vonja vissza

Monok önkormányzata nem fogja visszavonni rendeletét, továbbra is fenntartja véleményét a szociális kártya szükségességéről és szorgalmazni fogja annak országos bevezetését is – mondta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település polgármestere, az Összefogás Párt elnöke kedden az MTI-nek. Monok polgármestere úgy fogalmazott: „az ombudsman ajánlást megfogalmazhat”, de ez nem jelent kötelezettséget. Véleménye szerint az ország lakosságának mintegy hetven százaléka támogatja a szociális kártyát. Ez is jelzi a bevezetés szükségességét – fűzte hozzá. Mint mondta, éves viszonylatban több száz milliárd forint megy el a szociális kifizetéseken keresztül – az adófizetők pénzéből – játékgépre, alkoholra és az uzsorakölcsönök visszafizetésére. Szepessy Zsolt hozzáfűzte, hogy a „közpénzekre vigyázni kell”, s ennek jelenleg a szociális kártya az egyetlen „működő és használható” módja. Közölte: az Összefogás Párt újra népszavazási kezdeményezést fog benyújtani a szociális kártya ügyében.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.