Az egészségügyi privatizáció vadhajtása

Az emberek többsége nem nagyon érzékeli, hogy még tönkretett állapotában is óriási pénzek mozognak a magyar egészségügyben. Természetesen közpénz. Ahol pedig sok a közpénz, amelynek elköltése annyira ellenőrizetlen és nem hatékony, mint Magyarországon, ott természetes a káosz, és egyik botrány éri a másikat. Riportunkban a legújabb esetről számolunk be. • Lasztovicza: Kern József zsarol

Magyar Nemzet
2010. 02. 23. 12:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kern József a szocialista párt köré gyűlt milliárdosok egyike. Cégei (Medisyst, Diagon stb.) a nagyon bonyolult, sokszereplős, egyben kiszolgáltatott magyar egészségügyi rendszerre tapadtak rá, mondhatni, annak szívják a vérét. E vállalatok rendre kórház-privatizációs botrányokban és kétes közbeszerzési ügyek körül bukkannak fel a sajtóban.

A Medisyst például óriási lobbizással elérte, hogy három város – Tapolca, Körmend és Mezőtúr – kórházainak üzemeltetését évtizedekre privatizálhassa. Idén januárban azután mindhármukból elege lett, s a cég bejelentette, hogy visszaadja az irányítása alatt hatalmas adósságot felhalmozó intézményeket. Amelyik városban a polgármester gyenge volt (Mezőtúr, Körmend), ott sikerült Kernék „műtétje”, s ott az adófizetőknek kell kinyögniük a kórházak általuk felhalmozott adósságait. Azt még nem tudni, hogy a polgárok mit szólnak az ügylethez.

A Diagon Kft. a vér vizsgálatára használatos anyagok gyártásával, forgalmazásával és feltalálással is foglalkozik. Ilyen szerek a betegségek felismeréséhez elengedhetetlenek, s ezekből óriási mennyiséget használ az egészségügy. Nem véletlen, hogy az egészségügyi privatizációkban a laboratóriumokra vetettek leginkább és leghamarább szemet a „befektetők”, hiszen tele van közbeszerzési „lehetőségekkel”, és az állammal kötött „ügyes” megállapodások után óriási hasznot tudnak hajtani a már magántulajdonos üzemeltetőknek.

A Diagon a vírustesztek „specialistája”, vagy mondjuk inkább azt, hogy a vírustesztüzleteknek. Olyannyira, hogy az állam akkor is tőle vásárol, ha Magyarországnak ez a legdrágább megoldás. Jó példa erre az amerikai cégóriásnak, az Abbottnak a vírustesztje, amelyből nagy mennyiséget vett 2008-ban a magyar állam az egészségügyi intézmények számára. Az Abbott ugyan közvetlenül is árulhatta volna-árulhatná a tesztjeit, ám – cáfolva az amerikai sikersztorik logikáját – mégis úgy döntött, hogy kimarad a számára holtbiztos, 3,2 milliárd forintos állami bizniszből. Puff neki, gondolhatnánk, az, hogy a cégnek nem kellett a kockázatmentes profit, csupán az amerikaiaknak lehet tragédia.

A baj azonban ott kezdődött, hogy az ügylet nekünk, magyaroknak is fájt. Az állam ugyanis drága megoldást választott: a Diagontól vásárolta az Abbott-teszteket. Így azonban Kern József cégének vagyonát gyarapította a lerongyolódott egészségügy kárára. Talán nem kell magyarázni, hogy mennyire visszatetsző ez a magatartás, különösen akkor, amikor az egészségügy olyan állapotban van, hogy nemhogy milliárdok, de minden forint számít. Ahol a betegeket nem tudják ellátni, az elviselhetetlen várólisták és a teljesítményvolumen-korlát miatt tiltakozásképp ma már zöld zászlót tűznek ki a kórházak tehetetlenségükben. Egy büntetőeljárás keretében elindított nyomozás biztosan rávilágítana, hogyan is történhetett meg ekként az Abbott-tesztek beszerzése, ám mivel még nem indult ilyen, az okok és indítékok ma is homályosak. Még mindig csak találgathatunk.

A Diagon Kft. persze nem csak más cégek termékeinek eladásával foglalkozik. Tavaly nyáron óriási médiakampány közepette mutatta be saját fejlesztésű tesztjét, ami a H1N1-influenza vírusát 100 százalékos pontossággal és kétórás rekordidő alatt mutatja ki – legalábbis Kern Józsefék szerint. A Diagon új tesztje szempontjából a körülmények szerencsésen alakultak. Felerősödtek a sertésinfluenzáról és a veszélyes szövődményeiről szóló hírek, s egyre több halálesetről is beszámoltak a híradások. A korábbi szocialista miniszter, Kökény Mihály is melegen ajánlotta az „új magyar terméket”, amelyet Kern József magabiztosan mutatott be egy sajtótájékoztatón. Az üzletember biztosra ment, valószínűleg eszébe sem jutott, hogy bármilyen akadály gördülhetne az újabb, az Abbottnál is gigantikusabb haszonnal kecsegtető üzlet elé.

Minden oka megvolt rá. Székely Tamás egészségügyi miniszter az ATV-nek tavaly augusztus 7-én azt nyilatkozta, hogy bevizsgálják a tesztet, és ha valóban annyira hatékony, ahogyan azt a gyártó állítja, akkor megkezdik az itthoni alkalmazását: „Ha meg lehet állapítani, hogy ez legalább olyan olcsó vagy jó, akkor elképzelhetőnek tartjuk, hogy megvásároljuk és bevezetjük az itthoni alkalmazását.” Kern a sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy a Diagon már felvette a kapcsolatot az Országos Epidemiológiai Központtal, mivel a gyorstesztek gyártása csak a tesztanyagok előállításának külső, független értékelése után következhet. Ideális esetben néhány hét alatt lezárulhat az engedélyezési eljárás – tette hozzá derűlátóan.

A sikerpropaganda elemeit sem nélkülöző sajtótájékoztatót azonban egy furcsa eset árnyékolta be. Kern ugyanis bejelentette a sajtónak, hogy meghívta a kormány által az új influenzajárvány kezelésére felállított testület, az úgynevezett pandémiás bizottság vezetőjét is. Bujdosó László azonban nem ment el, de hát miért is ment volna el egy termékbemutatóra. Jellemző Kern sikerére a balliberális oldalon, hogy „szemtelenségéért” a hivatalnokon alaposan elverték a port az újságírók. De vajon mit keresett, illetve mit nem keresett ott Bujdosó? A pandémiás bizottság elnöke tudta, mire megy ki a játék. Ha megjelenik, akkor személyével érdemtelenül hitelesítette volna Kernék ismeretlen hatásfokú tesztjét, akik ezzel egyre közelebb érezhették volna a pénz szagát. Az újságírók sürgető kérdéseire Bujdosó nagyon visszafogottan csak annyit közölt: azért nem volt jelen a sajtótájékoztatón, mert nem kapott rá meghívót. Kernék nyomulása felkeltette a politika érdeklődését is.

Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke tavaly szeptemberben először az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vezetőjéhez, Falus Ferenc országos tiszti főorvoshoz fordult, s megkérdezte tőle, hogy valóban létezik-e a Diagon Kft. által előállított teszt, és valóban használható-e a járványi folyamatban mint diagnosztikai módszer. Emellett arról is kíváncsiskodott még, hogy a teszt tényleg 100 százalékos bizonyossággal mutatja-e ki a H1N1-vírust.

Falus a következőket válaszolta: „A Diagon Kft. fejlesztése kapcsán létrehozott gyorsteszt vizsgálatával az ÁNTSZ hatósági feladatai körében nem foglalkozott. A gyorstesztről a kft. részéről az Országos Epidemiológiai Központba (OEK) megküldött rövid tájékoztató anyag, amely üzleti célból történt, nem alkalmas arra, hogy az említett százszázalékos pontosság megítélésének alapjául szolgáljon. Így annak megítélését a szolgálat nem tudja megtenni.” A válasz meglepő, hiszen a miniszter és maga Kern is arról beszélt korábban, hogy a teszt esetében a gyártást egy alapos vizsgálatnak kell megelőznie. A diagnosztikai szakma és az ÁNTSZ vezetői pedig pontosan tudják, hogy e vizsgálatot a leghitelesebben az epidemiológiai központ végezheti el, ahová azonban csak egy írásos anyag került, „üzleti célból”.

Mikola Istvánt nem nyugtatta meg Falus homályos válasza, és azt sem értette, hogy az ÁNTSZ miért nem lép fel határozottan, ha sarlatánságot tapasztal. Ezért pár nappal később Székely Tamás miniszternél tudakozódott a számára egyre gyanúsabbá váló ügyről. Érdeklődését azzal is alátámasztotta, hogy hozzá olyan információk jutottak el, miszerint Kernék technológiáját az Egészségügyi Minisztérium illetékes főosztályán annak ellenére regisztrálták már, hogy a tiszti főorvosi hivatalban csak annyit tudnak a Diagon tesztjéről: a gyártó sokat akar rajta keresni. Értetlenül állok a tiszti főorvosi hivatal visszajelzése előtt – írta Mikola –, miszerint a gyorsteszt vizsgálata nem tartozik az ÁNTSZ hatósági feladatai közé. „Influenza-világjárvány van kialakulóban, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy minden diagnosztikus és terápiás eljárás magas szinten érvényesített formában történjék. Ez Magyarországon mindig így volt. A járványfolyamat ellenőrizhetőségét veszélyezteti, ha új vizsgálati módszer kerül forgalomba, amely a jelenleg használt referenciatesztekkel nincs összevetve.”

A fideszes politikus unszolására a miniszter alaposan utánanézett a vírustesztnek. Két hónapig tartott ugyan, de megérte. Tavaly decemberben kelt válaszában a miniszter arról tájékoztatta Mikolát, hogy a minisztérium a teszt létéről csupán a Diagon Kft. által megküldött tájékoztatóból értesült, amelyben Kern máris jelentős mennyiséget ajánlott fel az államnak megvásárlásra. Majd a levél a teszt értékelésével folytatódott, amelyet röviden így lehet összefoglalni: a Diagon tesztje nem hatékony, s amire ajánlják, arra alkalmatlan.

A tesztről – fogalmaz a miniszter – „az Országos Epidemiológiai Központtal egyeztetett véleményt kértünk az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól. Az OEK tájékoztatása szerint a Diagon Kft. által bejelentett termékről semmiféle szakmai információ nem áll rendelkezésünkre (…). Az ÁNTSZ közép-dunántúli regionális intézete végzett összehasonlító vizsgálatokat a Diagon tesztanyaga vonatkozásában, ennek során az egyébként alkalmazott – Roche által gyártott – diagnosztikummal párhuzamosan próbálták ki a Diagon Kft. tesztjét, de véleményük szerint az jelenleg nem használható önálló diagnosztikai eljárásra, még további fejlesztést tartanak szükségesnek.

Az Orvosi Mikrobiológiai Szakmai Kollégium is arról tájékoztatott, hogy nem rendelkeznek adatokkal a Diagon Kft. vírustesztjének kipróbálási és engedélyeztetési folyamatáról, továbbá más hasonló célú tesztekkel való összehasonlításhoz sincsenek adatai.” A miniszter szavaival élve: a szakmai szervezetek tehát azt állapították meg, hogy a Diagon tesztje nem olyan olcsó vagy jó, hogy az állam megvásárolja és bevezesse az itthoni alkalmazását. Nos, így nagyjából-egészéből minden rendben is lenne. Hiszen 1. Kern Józsefék bejelentették, hogy kitaláltak egy eszközt, amely a H1N1-vírust kimutatja, 2. a hatósági és szakmai fórumok megvizsgálták, és arra jutottak, hogy az eszköz alkalmatlan a H1N1-vírus kimutatására. Ebből pedig az következik, hogy 3. a teszt az egészségügyben nem használható. Csakhogy nem ez a helyzet. A tesztet mégis használják az egészségügyben.

A közegészségügynek létezik ugyanis egy olyan része, ahol mindenütt és mindenkinek Kernék adják az utasítást. Ők irányítják a Diagont, amelyik forgalmazza a tesztet. Ők irányítják a www.h1n1teszt.com weboldalt, ahol megrendelhető a vizsgálat. És ők irányítják a Corden Kft.-t, amelynek kezében vannak a közkórházakban a tesztvizsgálatokat végző privatizált laborok. Kérdés, hogy Kern talán a törvények felett áll? Hiszen ha a Diagon vírustesztje a hatóságok szerint alkalmatlan, akkor hogyan lehetséges és kinek a felelőssége, hogy mégis alkalmazzák embereken? Az ilyen termékek forgalmazásának kérdésével az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) foglalkozik.

Paphalmi Rita elnök kérdésünkre azt válaszolta, hogy a teszt alkalmazásával kapcsolatos összes felelősség a gyártót (Diagon), illetve a termék felhasználóját (Corden) terheli. A gyártónak a hivatal felé csupán ismertetnie kell a teszt műszaki paramétereit és garantálnia kell azt, hogy az eszköz teljesíti ezeket – papíron. Mivel Kern – a korábban hangoztatottakkal ellentétben – mégsem fordult az epidemiológiai intézethez, hogy bevizsgálja a találmányát, ezért megkérdeztük tőle: melyik az a laboratórium, amelyik a gyártás előtt elvégezte a külső, független értékelést, s amely igazolja a teszt hitelességét. Kern azt válaszolta, hogy több labor is volt ilyen, de hirtelen nem emlékszik a nevükre. Írásban is megismételtük a kérdést, mert azt ígérte az üzletember, hogy akkor két napon belül megmondja a választ. Válaszlevele ugyan megérkezett, de abban az állt, hogy mégsem mondja meg a laborok nevét.

Paphalmi Rita elnök válaszából az is világossá vált: azok a laboratóriumok is eldönthetik, hogy a gyártó tesztje megfelelő-e vagy sem, amelyek a betegektől a kórházakban levett vérből már ezzel a módszerrel vizsgálják meg, hogy a beteg fertőzött-e H1N1-vírussal. Jelen esetben azonban ez az út is járhatatlan az esetleges sarlatánság kiszűrésére. A Kern József tulajdonában lévő Diagon Kft. tesztjével ugyanis a Kern Józsefék által irányított Corden laboratóriumokban vizsgálják a vérmintákat. Ha pedig a teszt alkalmatlan, akkor a Cordentől pont nem várható el, hogy azt nagydobra verje. Ebben a játékban tehát tényleg csak a beteg járhat rosszul.

Az elnöknő és a lapunk közötti levélváltásokból az is kiderült, hogy az országos tiszti főorvos és a miniszter által Mikola Istvánnak elküldött megállapításokról Paphalmi Rita semmit sem tudott. Arról tehát, hogy az ÁNTSZ korábban már bevizsgálta és kiderítette: a Diagon tesztje alkalmatlan a H1N1-vírus kiszűrésére és hogy erről értesítette a minisztériumot is. A minisztérium ráadásul végig nyomon követte lapunk és a hivatal közötti levelezést a teszt ügyében – hiszen minden választ ellenőrzött –, az elnöknő mégis lapunktól tudta meg az igazságot. Ami amellett, hogy félelmetes, súlyosan felveti az ÁNTSZ és a tárca felelősségét, amelyek maguk is megakadályozhatták volna, megakadályozhatnák az alkalmatlan termék forgalmazását. Paphalmi Rita utolsó sorait idézem: „Hivatalunkhoz az ön jelzésén kívül nem érkezett bejelentés a Diagon H1N1- tesztjeinek alkalmazhatósági problémáiról. Tekintettel az ön által ismertetettekre, hivatalunk mérlegeli piacfelügyeleti ellenőrzés indítását a szóban forgó H1N1-termékekkel kapcsolatosan.”

Hát, ennek most már tényleg eljött az ideje. Kern József újra házal a portékájával.

D. Horváth Gábor

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.