Döntött az országgyűlés: büntethető lesz a holokauszttagadás

Elfogadta az Országgyűlés a büntető törvénykönyv holokauszttagadást büntethetővé tévő, a szocialisták által kezdeményezett módosítását hétfőn az MTI összegzése szerint.• „A szocialista párt elárulta a magyar baloldalt” + Képriport

Lehetővé válik a csoportos keresetindítás Magyarországon, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta a polgári perrendtartásról szóló törvény erre vonatkozó módosítását. A parlament 191 igen és 135 nem szavazattal fogadta el a törvénymódosítást. A szabad demokrata Magyar Bálint és a szocialista Csiha Judit által benyújtott jogszabály egyik célja, hogy elősegítse a csoportos jogérvényesítést olyan társadalmi csoportok számára, amelyek egyéni jogérvényesítését anyagi lehetőségeik és egyéb körülmények korlátozzák. Az előterjesztők a törvény indoklásában utaltak arra, hogy az alanyi jogok közös érvényesítése különösen jól ismert az Egyesült Államokban „class action” néven.

A szocialisták által kezdeményezett, név szerint zárószavazáson az MTI számításai szerint 197 igen, egy nem és 144 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt. A törvény – amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be – három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.

Az MSZP tájékoztatása szerint az ülésen a meghívásukra részt vett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a szervezet ügyvezető igazgató és több holokauszttúlélő.

Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.

Az előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. A Fidesz is név szerinti szavazást kért, a képviselők 146 igen, 178 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett utasították el a módosító indítványt. Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban. A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Bűntett a feloszlatott szervezet vezetésében való részvétel

Tavasz végétől vétség helyett bűntettnek minősül a jövőben és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó a feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében való részvétel. Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a szocialista Csiha Judit és Szép Béla a büntető törvénykönyvet módosító javaslatát. A törvényt 177 igen, 10 nem szavazattal és 140 tartózkodás mellett fogadták el. Új elkövetési magatartásként az, ha valaki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az előterjesztők szerint a jogszabály nem követeli meg a köznyugalom megzavarásának bekövetkezését, elegendő, ha a feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvétel objektíve alkalmas erre. A cselekmény köznyugalom megzavarására alkalmasságot mindig a konkrét ügyekben egyedileg kell megvizsgálni. Csiha Judit és Szép Béla szerint a törvény „jelentős újítása” az, hogy aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetéséhez vagy működéséhez szükséges, vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vagy ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat, vétséget követ el, és egy évig terjed ő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(MTI)