Az üggyel kapcsolatban bizonyítottság esetén
felmerülhet az internetes agresszió vétség gyanúja.
A közösségi médiában közölt mondatok az emberi élet méltóságát sértik. A kijelentések támadást jelentenek a gondolkodás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a humánum ellen – vélekedett a feljelentő.
Egyre több a félelemkeltő és gyűlölködő komment
Tényi István hozzátette: az interneten egyre több félelemkeltő és gyűlölködő komment jelenik meg, amelyek sértik az emberi méltóságot és nélkülözik a kölcsönös tiszteletet. Ezek a hozzászólások nemcsak az egyén személyes méltóságát sértik, hanem az egész társadalomra negatív hatással vannak, mert a közbeszéd minőségét is rontják.
– Fontos emlékeznünk rá, hogy a közbeszéd állapotáért mindannyian felelősek vagyunk. Az internetes agresszió tényállásával a jogalkotó az emberi méltóságot védi, és jogi eszközökkel igyekszik visszaszorítani a gyűlölködő kifejezések terjedését, akár egyes személyeket, akár csoportokat érintenek.
A más ember erőszakos halálát kívánó közlések nem férnek bele a véleménynyilvánítás szabadságába.
A bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha az ilyen kijelentések nagy nyilvánosság előtt, elektronikus hírközlő hálózaton keresztül hangzanak el. Vagyis kizárólag az interneten vagy egyéb elektronikus platformon nyilvánossá tett tartalmak tartoznak ide, nem pedig az élő, például tüntetésen elhangzó beszédek – szögezte le.
Kijelentette:
a bűncselekményt úgy is el lehet követni, hogy valaki maga írja vagy mondja ki a sértő gondolatot, és úgy is, hogy megoszt vagy továbbít már létező, erőszakra buzdító tartalmat.
Az internetes agresszió megvalósulásához az is kell, hogy a gyűlöletkeltő kijelentés egyértelműen beazonosítható személy(ek)re vagy embercsoport(ok)ra vonatkozzon, és erőszakos, halálos kimenetelű vagy különösen kegyetlen cselekményre buzdítson – fogalmazott Tényi István a feljelentés indokolásában.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!