Simicskó István, a testület elnöke elmondta: Katona Bélának, az Országgyűlés elnökének döntése alapján a három jelölt közül kizárólag Gyarmati Györgyöt hallgatták meg. Gyarmati György a bizottság előtt kiemelte: elsődleges fontosságúnak tartja az állampolgári információs kárpótlás folytatását. Az ÁBTL 60 millió oldal iratából erre akkor lesz lehetőség, ha minél több személyről szóló adatot összegyűjtenek, azonosítanak. Megemlítette, hogy mintegy 1 millió emberről van információjuk, ez a későbbiekben 20 százalékkal bővülhet a feldolgozás, illetve a további iratok átvétele során. Adatbázisukat 140 témacsoportban, 600 altémában rendszerezik, ezzel lehet majd megteremteni az egyéni és a társadalmi információs kárpótlást, illetve a tudományos kutatást. Megítélése szerint „a politikai diskurzustól minél távolabb kell tartani az ÁBTL-t”.
Gyarmati György arról is szólt, hogy a levéltár infrastruktúrája, létszáma behatárolt más volt szocialista országok hasonló intézményeihez képest. A költségvetésnek a fejlesztésekre nagyobb lehetőséget kellene adnia – mutatott rá.
Mécs Imre (MSZP) az iratok digitalizálásáról és az anyagok számítógépre viteléről, valamint az iratmegsemmisítések történetének kutatásáról érdeklődött. Demeter Ervin (Fidesz) megállapította: az iratnyilvánossággal kapcsolatban van egyfajta társadalmi elégedetlenség, szerinte ezen a téren jogalkotási feladatok előtt állnak. Gyarmati György válaszában elmondta: 150 millió forintos pályázati pénzt nyertek digitalizálásra, így hetente 10 ezer oldalt dolgoznak fel. Hozzátette: 100 ezres nagyságrendű iratoldal már most is hozzáférhető a honlapjukon, és ez valószínűleg a milliós tételhez lesz közel két év múlva. Az állampolgári személyiségi jogokat ugyanakkor szem előtt kell tartani – hangsúlyozta.
A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a kutatók most is korlátozás nélkül tevékenykedhetnek náluk. Archívumukat kutatóbarátnak nevezte, mert nemcsak a referens által kiadott iratokat kapják meg, hanem számítógépeken utánanézhetnek továbbiaknak is. Regisztrált kutatóik idéntől pedig otthonról, saját kóddal rákereshetnek az egyes dokumentumokra. Kitért arra, hogy törvénymódosítás kellene több esetben a kutatáshoz, erre vannak is javaslataik, ám érdemben még nem tárgyalt róluk a parlament. Arról is beszélt, hogy az utóbbi 5 évben 1400 kutatói tevékenységet szolgáltak ki, és mindössze egyszer utasítottak vissza kérelmet, illetve egyszer fordult elő, hogy nem találtak iratanyagot. Eddig 650 ezer fénymásolatot adtak ki a kutatóknak.
(mti)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
