Kósa: Katasztrofális a magyar közbeszerzési rendszer

Hálásak vagyunk az Európai Uniónak azért a közel kilencvenszázalékos támogatásért, ami lehetővé teszi Debrecen második villamosvonalának megépítését, ám nem titkolhatjuk el, hogy a hazai közbeszerzési rendszer katasztrofális működése miatt Magyarország a fejlesztési pénzeknek mindössze öt százalékát tudta lehívni, s így az EU nettó befizetője volt – jelentette ki Kósa Lajos, Debrecen polgármestere csütörtökön a 2-es villamos kivitelezési szerződésének aláírásakor.

2010. 03. 11. 13:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kósa kifejtette: a magyar közbeszerzési rendszer katasztrofálisan működik, maga a törvény is túl bürokratikus, 460 fölötti paragrafusával irreálisan sok adminisztrációs terhet ró a pályázókra, ugyanakkor arra a célra teljesen alkalmatlan, hogy a korrupció lehetőségét valóban kiszűrje. A városvezető megemlítette, Finnországban, a világ egyik legkevésbé korrupt országában a közbeszerzési törvény mindössze hét paragrafusból áll, melyek világosak és számon kérhetőek. Az európai uniós pályázatok kapcsán Kósa rámutatott: a kormányzat arról beszél, hogy ígérvényekkel mennyi fejlesztési pénzt sikerült lefednie, arról azonban kevésbé ejtenek szót, hogy az elérhető pénzeknek kevesebb mint mindössze öt százalékát sikerült eddig lehívni. Ezzel a katasztrofális teljesítménnyel Magyarország az elmúlt évben az Európai Unió nettó befizetőjévé vált. A városvezető ennek kapcsán úgy fogalmazott, abszurd, hogy Magyarország több pénzt tesz az EU kasszájába – mint amennyit onnan visszakap – az olyan gazdag országoknál, mint Hollandia vagy Németország.

A debreceni 2-es villamos építése kapcsán Kósa Lajos elmondta, elkészültét követőn mintegy hetvenezer ember tömegközlekedése lesz gyorsabb és kényelmesebb egy olyan útvonalon, ahol csúcsidőben óránként több mint nyolcezren veszik igénybe a szolgáltatást. A 17 milliárd 569 millió forintos beruházásból a villamospálya építése több mint 7,5 milliárd forint, ezt a délelőtt aláírt kivitelezési szerződés értelmében az Arcadom Építőipari Zrt. a Tóth T. D. Kft.-vel és a debreceni Keviép Építőipari és Kereskedelmi Kft.-vel közösen az ADK konzorcium keretében valósítja meg. A megítélt támogatás mértéke csaknem kilencven százalék, amiből az európai forrás több mint 76 százalékot fedez, a kormányzati rész 13,46 százaléknyi, az önkormányzati önrész pedig meghaladja a tíz százalékot.

A kivitelezés során mintegy 4 kilométernyi, a sínek között burkolt és 4 kilométernyi nyitott vágány, 250 darab (részben közvilágítási lámpákat is hordozó) felsővezeték-tartó oszlop, 9 kilométernyi felsővezeték, 2 áramátalakító egység, valamint 31 peron épül. Útépítés 25 000 négyzetméteren, járdaépítés 2000 négyzetméteren történik, közműkiváltásra (csatorna, víz-, gáz-, távfűtési, elektromos, távközlési, forgalomirányítási vezetékek) mintegy 9000 méteres hosszon lesz szükség. Megújul a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Salétrom utcai járműtelepe, s a felsorolt építési munkálatokkal érintett területeken megújul a növényzet is. A munkaterület átadása a vonal teljes hosszán 2010 márciusának első felében történik, a tényleges építési munkák pedig a nyár végén kezdődnek el több helyszínen – természetesen a megfelelő forgalomszabályozás mellett. Az építésre két év áll rendelkezésre. A várhatóan 2012-ben és 2013-ban érkező új villamosjárművek először próbaüzemben fogják tesztelni a pályát, az új villamosvonal még abban az évben üzemszerűen is működni fog.

Egy évtizede foglalkozik Debrecen önkormányzata a 2-es villamosvonal kiépítésének gondolatával. Az első tanulmányterv a lehetséges nyomvonalról 2000-ben készült. A projekttel kapcsolatos tervezési munka megvalósítása érdekében 2004-ben a város – a közgyűlés döntése alapján – az I. Nemzeti fejlesztési terv keretében a regionális operatív program forrásaira pályázott, s ennek révén 2006-ban elkészülhettek az első konkrét tervek, melyekben véglegessé vált a nyomvonal is. Év végére elkészültek az engedélyes tervek, és megkapták az építési engedélyeket. A projekt fontossága megkövetelte, hogy Pajna Zoltán gazdasági ügyekért felelős alpolgármester vezetésével munkacsoport alakuljon a tennivalók koordinálására. A további előkészítés során – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által biztosított források felhasználásával – a tenderterv és más dokumentációk készítésére a város önkormányzata 2005. december 28-án kötött szerződést. 2006-ban közvélemény-kutatás készült a 2-es villamos nyomvonaltervének lakossági elfogadottsága és a várható utazási jellemzők felmérése céljából.

A megkérdezettek kétharmada fontosnak tartotta a beruházást, s 93 százalékuk egyetértett a tervezett nyomvonallal. A város közgyűlése 2008. január 31-én döntött arról, hogy Debrecen önkormányzata alakítson konzorciumot a Debreceni Közlekedési Zrt.-vel, s közösen adjanak be pályázatot az Európai Unió kohéziós alapja által támogatandó nagyprojektre, az új villamosvonal megépítésének támogatására. A pályázatot végül is 2008. február 29-én nyújtották be az Új Magyarország program támogatási listája a 2007–2008. évi akcióterv alapján. A brüsszeli döntéshozóknak az új villamosvonal terveit 2008. május 28-án mutatták be Debrecenben. A magyar kormány 2008. június 18-án döntött a nagyprojekt nemzeti támogatásáról, majd 2008. június 30-án továbbította Debrecen pályázatát Brüsszelbe. 2008. szeptember 11-én írták alá a program hazai kormányzati támogatási szerződését, 2008. december 19-én pedig az Európai Bizottság – elsőként a magyar nagyprojektek közül – jóváhagyta a 2-es villamosvonal kiépítésének uniós támogatását. A járműbeszerzést is megpályáztatta a város, a 18 villamos gyártásának tenderét a spanyol C.A.F. nyerte el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.