Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10 egyéni választókerületből áll: Nyíregyháza 1-2, Tiszavasvári, Nagykálló, Nyírbátor, Vásárosnamény, Fehérgyarmat, Mátészalka, Kisvárda és Baktalórántháza. A legvárosiasabb körzetnek a két nyíregyházi számít.
Az 1990-es voksoláson az első fordulóban 53,71 százalék vett részt a megyében, ami közel 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. A legtöbben a Nyíregyháza 1-es (62,43 százalék), míg a legkevesebben a baktalórántházi körzetben (47,03 százalék) voksoltak. A megye ezzel rögtön az első választáson negatív részvételi rekordot állított be az országban. Szabolcsban országos átlaga fölött szerepelt az FKGP (14,55 százalék), a KDNP (9,63 százalék), az Agrárszövetség (5,62 százalék) és a Vállalkozók Pártja (5,32 százalék), míg azalatt az SZDSZ (14,73 százalék). A második körben tovább zuhant a részvétel és csupán három körzetben haladta meg a negyven százalékot. Az MDF országos fölénye itt is érvényesült, mivel a 10-ből nyolc körzetet megnyertek. A fehérgyarmati körzetben az Agrárszövetség, míg a nagykállóiban egy független jelölt győzött. A voksolás tehát a későbbi kormánypárt fölényes sikerével zárult a megyében.
Taroltak a szocialisták
A második szabad választáson az első körben 61,79 százalék szavazott Szabolcsban, ami közel hét százalékkal maradt el az országos aránytól. A legtöbben a fehérgyarmati (68,81 százalék), míg a legkevesebben a nagykállói választókerületben (55,50 százalék) szavaztak. 1994-ben is Szabolcsban volt a legalacsonyabb részvételi arány országosan. A megyében a listás szavazatok alapján átlag fölött szerepelt az MDF (12 százalék), a KDNP (7,84 százalék), míg azalatt az SZDSZ (16,25 százalék). Az első fordulót követően Szabolcsban is megmaradt az MSZP fölénye, és május 29-én mindegyik egyéni kerületben az ő jelöltjük győzött, öt körzetben ötven százalék fölötti támogatottsággal. A megye ismételten a későbbi győztesre voksolt, csak jóval nagyobb arányban, mint négy évvel korábban.
Nem tudott nyerni a jobboldal
1998-ban az első fordulóban csupán 49,58 százalék voksolt Szabolcsban, így meg kellett ismételni a területi listás szavazást. Május 24-én már 56,56 százalék élt állampolgári jogával, ami majdnem megfelelt az országos átlagnak. A legtöbben a Nyíregyháza 1-es (63,88 százalék), míg a legkevesebben a nagykállói körzetben (47,05 százalék) szavaztak. A második fordulóban érvényes területi listás szavazatok alapján az MSZP győzött ismételten a voksok 40,32 százalékával, de szorosan mögötte volt a Fidesz (37,55 százalék). Rajtuk kívül csak az FKGP lépte át az ötszázalékos küszöböt. Az első fordulót követően nyolc körzetben az MSZP, egyben-egyben az FKGP és az MDF állt az élen. A második körben a jobboldalnak három helyen sikerült fordítania, így döntetlen eredmény született Szabolcsban, és ezzel a voksolások történetében először a megye lakossága nem állt nagy többséggel a későbbi kormánykoalíció mögé.
Fölényes Fidesz–MDF-siker
2002-ben az első fordulóban 65,83 százalék szavazott a megyében, ami több mint négy százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. A legtöbben a Nyíregyháza 1-es (74,80 százalék), míg a legkevesebben ismételten a nagykállói körzetben (58,36 százalék) voksoltak. Szabolcsban is rendkívül szoros verseny született a listás voksokat tekintve, azonban itt a Fidesz–MDF végzett az első helyen a szavazatok 44,99 százalékával, míg az MSZP 42,62 százalékot összesített. Az első fordulóban két körzetben is eldőlt a mandátum sorsa. A Nyíregyháza 2-es körzetben az MSZP, míg a vásárosnaményi kerületben a Fidesz–MDF jelöltje győzött. A második forduló előtt négy helyen az MSZP, négy helyen a jobboldal jelöltje vezetett. Április 21-én csupán egyetlen körzetben nem tudott fordítani a jobboldal, így országos veresége ellenére fölényes győzelmet aratott Szabolcsban. A megyében ekkor lépte át először a részvételi arány a hetven százalékot. A legszorosabb verseny a tiszavasvári körzetben volt, ahol Juhász Ferenc, az MSZP politikusa 235 szavazattal kapott kevesebbet, mint fideszes riválisa. A nyolc évvel ezelőtti voksolás a jobboldal nagy sikerét hozta a megyében, így az országos trenddel szemben foglaltak állást a szabolcsiak.
Bevörösödött Szabolcs
Négy évvel ezelőtt 65,57 százalék voksolt az első fordulóban Szabolcsban, ami több mint két százalékkal maradt el az országos aránytól. A legtöbben ismételten a Nyíregyháza 1-es (71,19 százalék), míg a legkevesebben a nagykállói körzetben (58,87 százalék) voksoltak. A területi listás eredmény ismételten rendkívül szoros lett, azonban most az MSZP végzett az első helyen a voksok 45,47 százalékával, míg a Fidesz–KDNP 44,45 százalékot ért el. Az első fordulóban négy egyéni körzetben dőlt el a verseny, amiből az MSZP hármat, a Fidesz–KDNP egyet nyert meg. A megmaradt hat körzet közül négyben az MSZP, kettőben a jobboldal állt az első helyen. Április 23-án sehol nem változtak az erőviszonyok, így a szocialisták 7:3 arányban nyertek Szabolcsban. 1994 után ismét nagy fölénnyel nyertek a szocialisták, és a megye újra az országos nyertessel szavazott.
Az összes körzet a Fideszé lehet
Az elmúlt öt országgyűlési választás során Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére az országos átlagnál mindig alacsonyabb választási részvétel volt a jellemző, kétszer pedig negatív rekordot állított be a megye. A 90-es évek során a szocialista párt fölénye volt megfigyelhető, azonban a 2002-es voksoláson az országos trenddel szemben fölényes sikert arattak a Fidesz–MDF jelöltjei. Az elmúlt évek választásai során az MSZP korábbi támogatóinak jelentős részét elvesztette, a tavalyi EP-választáson pedig csupán a harmadik helyet szerezték meg a megyében. A Fidesz várhatóan képes lesz a megyében a legtöbb egyéni kerület megnyerésére, de a legnehezebb dolga a nyíregyházi körzetekben lesz.
(Forrás: Valasztas.hu)
origo.hu
Jogerős Karácsony Gergely pride-parádéjának betiltása
