Baranya megyében az 1990-es tavaszi országgyűlési választás az MDF sikerével ért véget, mivel a hét egyéni választókerületből négyben győztek, míg egyben az SZDSZ nyert. Az FKGP és az Agrárszövetség szerzett még rajtuk kívül mandátumot. Az önkormányzati választás szeptember 30-i első fordulójában 40,1, míg a második körben 22,69 százalék élt állampolgári jogával, ami elmaradt az országos átlagtól. A megyében a voksoláson az SZDSZ és a Fidesz szerezte a legtöbb mandátumot, de az MDF–KDNP–FKGP-szövetség is jól szerepelt, és közel ugyanannyi mandátumot szerzett, mint legfőbb riválisa. Az ősz tehát nem hozott radikális fordulatot a megyében, de jól láthatóan visszaestek a kormánypártok.
Nem tarolt az MSZP
1994-ben az országgyűlési választáson Baranyában fölényes sikert aratott az MSZP. A párt a hét egyéni választókerületből hatban győzött, míg egy kerületben az SZDSZ végzett az első helyen. A december 11-én tartott önkormányzati választáson 60,69 százalék vett részt, ami több mint 15 százalékkal volt magasabb aktivitás, mint az országos. A megyei közgyűlési választáson a 40 helyből 11-et szerzett az MSZP, amivel a testület legnagyobb pártja lett, de szavazati aránya jóval elmaradt a tavaszi értékektől. A várakozások fölött szerepelt Baranyában az FKGP a megszerzett 8 mandátummal, emellett a 10 ezer alatti lakosú településeken 20 százalék fölötti szavazati arányt ért el. Az országgyűlési választáshoz képest őszre megfigyelhető egy közepesnek mondható jobboldali eltolódás a megyében, de így is a többséget a baloldali erők alkották.
Fordított a jobboldal
Az 1998-as országgyűlési voksolást a szocialisták nyerték Baranyában annak ellenére, hogy országos szinten vereséget szenvedtek. Az október 18-i helyhatósági választáson 46,71 százalék járult az urnákhoz, ami picivel magasabb volt, mint az országos részvétel. A megyei közgyűlésben a Fidesz és szövetségesei szereztek többséget, de győzelmük nagyon minimális volt, hasonlóan az MSZP tavaszi sikeréhez. A Fidesz számára nagy sikernek számított, hogy a 10 ezer lakos fölötti településeken is meg tudta előzni a szocialistákat. A helyhatósági választás tehát ismételten fordulatot hozott a megye politikai életében azzal, hogy a tavaszi vesztes képes volt megfordítani az arányokat, és kivívni a sikert.
Kiütéses szocialista siker
2002-ben az országgyűlési választáson ismételten nagyon szoros eredmény született Baranyában, mivel az MSZP csak 4:3 arányban tudott nyerni az egyéni kerületek szintjén. Az október 20-i választáson 52,50 százalék szavazott, ami picit elmaradt az országos részvételtől. A szavazás elsöprő szocialista győzelmet hozott, mivel a 40 közgyűlési helyből 23-at nyert az akkori kormánypárt. A 10 ezer lakos fölötti településeken több mint 50 százalékos aránnyal végeztek az első helyen. A korábbi trendekkel szemben tehát akkor a tavasszal minimálisan győztes politikai erő aratott elsöprő sikert, a jobboldali pártok még 30 százalékos választási arányt sem tudtak fölmutatni.
Fordult a kocka
Négy évvel ezelőtt az országgyűlési választás az MSZP nagy sikerét hozta, mivel hat egyéni kerületben sikerült nyerniük. Az október 1-jei helyhatósági választáson 54,03 százalék járult az urnákhoz, ami némileg magasabb volt, mint az országos átlag. A voksolás ismételten radikális fordulatot hozott a megye politikai életében. A Fidesz és szövetségesei a 40 helyből 21-et szereztek meg, és így átvették az irányítást a szocialistáktól. Az MSZP ennek ellenére a 10 ezer alatti és fölötti településeken is 30 százalék fölötti aránnyal végzett. A 2006-os választás során tehát először sikerült a Fidesznek külső párt segítsége nélkül abszolút többséget szereznie, ami jelentős fordulat volt a 2002-es eredményekhez képest.
Ellenzéki városvezetők Pécs élén
Pécsen az 1990-es önkormányzati választáson az SZDSZ és a Fidesz szerzett többséget, és mivel akkor még a képviselők választották a polgármestert, Krippl Zoltán, az ő jelöltjük futott be győztesként. 1994-ben Páva Zsolt egy SZDSZ–MDF–Fidesz–FKGP-összefogás eredményeként tudta 43:32 arányban legyőzni Kékes Ferencet, az MSZP jelöltjét. A ma már szokatlannak tűnő koalíció a képviselő-testületben is meg tudta szerezni a többséget annak ellenére, hogy a szocialisták rendelkeztek a legtöbb mandátummal.
1998-ban politikai fordulat történt a megyei jogú városban. Toller László, az MSZP jelöltje szerezte meg a polgármesteri tisztséget, és a közgyűlési többséget is sikerült maga mellé állítania. Nyolc évvel ezelőtt Toller 45 százalékos fölénnyel győzte le jobboldali riválisát, amilyen siker korábban elképzelhetetlen lett volna. Toller 2006 nyarán súlyos autóbalesetet szenvedett, és emiatt Tasnádi Pétert indította az MSZP ősszel. Tasnádi csak pár száz szavazattal győzte le Pávát, de a közgyűlési többséget sikerült megszereznie. 2009-ben Tasnádi elhunyt, emiatt időközi választást kellett tartani, amelyen Páva kétharmados arányban győzte le Szili Katalin szocialista házelnököt.
Páva harmadszor is örülhet?
Pécs és Baranya megye az elmúlt évek választásai alapján inkább tekinthető a baloldal bázisának, de a 2009-es időközi választás és az idei országgyűlési választás már egyértelmű jobboldali fordulatot jelez. Az áprilisi választásokon a Fidesz története során először mind a hét baranyai választókerületben győzött, ráadásul hatban már az első fordulóban. A kormánypárt a jelenlegi felmérések alapján képes lesz megtartani a többségét a megyei közgyűlésben, Páva Zsolt pedig harmadszor ünnepelhet majd győzelmet októberben.
(Forrás: Valasztas.hu, Vokscentrum.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
