Csütörtök reggel Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt mondta: a kormány nem lép vissza a „lex Járaitól”, azzal együtt szavazza meg délután az Országgyűlés a gazdasági és pénzügyi tárgyú törvénycsomagot. Kiemelte: a kormány továbbra is támogatja, hogy fennmaradjon azon kivételek köre a banki adó fizetési kötelezettsége alól, amelyeket már megszavaztak, hogy mindenki, így a kistelepüléseken élők számára is könnyen elérhetők legyenek a pénzügyi szolgáltatások, illetve hogy a piacra új szereplőként belépők ne lehetetlenedjenek el.
Csütörtök délután azonban felkerült az Országgyűlés honlapjára a nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett, zárószavazás előtti módosítócsomag, amely szerint a tevékenységi engedélyüket első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítóknak is meg kell fizetniük a különadót, vagyis nem lesz lex Járai. Ezt a módosító javaslat azzal indokolja, hogy a törvényjavaslat fizetési kötelezettséget írna elő normatív jelleggel, így indokolatlan a kivétel alkalmazása, és az eredeti jogszabálytervezethez képest a biztosítók adókulcsa 5,8-ról 6,2 százalékra nő.
Eltörli a takarékszövetkezetekre vonatkozó kedvezményt is a javaslat, kedvezményezésüket úgy éri el, hogy a hitelintézetek esetében a korábbi, általános 0,45 százalék helyett az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az efeletti összegre 0,5 százalék az adó.
A módosító javaslat kiveszi az adófizetési kötelezettség alól a pénzügyi közvetítőket, amit azzal indokol, hogy a nettó árbevétel alapján történő adófizetés többségüknél jelentős veszteségeket okozna, a közvetítők egy részét ellehetetlenítené. A pénzügyi közvetítők csoportja nem egységes, hitelközvetítőkből és biztosításközvetítőkből áll, az egységes adóalap alkalmazása ezért ebben az esetben nem megfelelő – áll az indoklásban. A pénzügyi vállalkozások adókulcsa 6 százalékról 6,5 százalékra emelkedik.
Rogán Antal azt mondta: két komoly, kőbe vésett eleme volt a bankadónak, az, hogy megszabták a várt bevételt, amelyen nem kívántak változtatni, illetve megvizsgálták azokat a területeket, amelyekre alapvetően piaci okok miatt nem célszerű a bankadót kiterjeszteni.
Három esetleges mentességet élvező terület merült fel – fűzte hozzá. A biztosítási piac, ahol az új belépőknél úgy érezték, lehetetlen helyzetbe hoznák a bankadóval a piac legfiatalabb szereplőit; a másik ilyen a takarékszövetkezetek köre volt, ezek kisebb településeken működve, nagyobb üzemi költségek, lényegesen nagyobb teher mellett végzik az emberek számára hasznos pénzügyi tevékenységüket; a harmadik pedig a postával jellemezhető pénzügyi szolgálgatók köre, amelyek nem teljes egészében banki tevékenységet folytatnak, hanem bizonyos pénzügyi szolgáltatások nyújtanak.
A fideszes politikus szerint minden mentességet képviselni kell, és meg is kell tudni védeni az európai fórumokon. Mind a három terület fontos, és az érvek is megfelelőek, de a kormánynak fontossági sorrendet kellett szabnia – szögezte le azzal, hogy így az elmúlt hetek egyeztetései után a kormány csütörtök délutáni, végleges döntése alapján két olyan módosítást tartanak fenn, amelyeket nemzetközi színtéren, beleértve az Európai Bizottságot és európai fórumokat is, meg tudnak védeni: a takarékszövetkezetek és a pénzügyi közvetítők.
A biztosítási piac esetében a kormány azt javasolta a frakciónak, lépjenek vissza ettől a módosítástól annak ellenére, hogy az érvek továbbra is jogosak – idézte fel Rogán Antal. Szerinte ezzel a döntéssel gyakorlatilag két évre bezárjuk a biztosítási piacot az új szereplők előtt. Sajnálatos, hogy ez a helyzet, de a takarékszövetkezetek, a pénzügyi közvetítők, így a posta érdekében ezt a lépést meg kell tenni – közölte. Kiemelte: a két kivétel bevételt jelent a bankadónál, azért annak mértékét módosítják.
A biztosítók kivétele hat társaságot érintett volna: a CIG Közép-európai Biztosító Zrt.-t, az Ergo Életbiztosító Zrt.-t, a Genertel Biztosító Zrt.-t, az MKB két közelmúltban alapított biztosítóját, azaz az MKB Általános Biztosító Zrt.-t és az MKB Életbiztosító Zrt.-t, illetve a Wabard Biztosító Zrt.-t. A szabály úgyanis úgy szólt: nem kellene a három éven belül alakult („tevékenységi engedélyét első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző”) biztosítóknak a különadót megfizetniük.
Korábban Rogán Antal adta be az eredeti, a biztosítók mentességét szolgáló módosító javaslatot, de azt visszavonta, majd a számvevőszéki és költségvetési bizottságon keresztül a kormány újra beterjesztette és tovább bővítette a mentességet élvezők körét.
(MTI)
origo.hu
Szándékosan léphetett a szerelvény elé a mai vonatgázolás áldozata – részletek a tragédiáról
