Döntöttek: nem lép hatályba az új polgári törvénykönyv

Törvényt hozott az Országgyűlés hétfőn arról, hogy a parlament által tavaly elfogadott polgári törvénykönyv (Ptk.) nem lép hatályba. A parlament döntött arról is, a kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez mely tárgyakból kell emelt szintű érettségit tenni. • Elzárással büntetnék a szabálysértőket • Két ponton módosítaná az alkotmányt a kormány • Pokorni: Ez nem szerelem volt, hanem kényszerházasság • Beiktatták a számvevőszék új elnökét és alelnökét + Képek • Soltész: A szocialisták trükkök százaival csapdákat állítottak + Képriport

MNO
2010. 07. 05. 16:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A képviselők 311 igen, 42 nem szavazattal hozták meg a Ptk.-ról szóló döntésüket. A javaslatot csak az MSZP frakciója nem támogatta.

Az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette az új Ptk. hatálybalépéséről szóló rendelkezéseket, a jogbiztonság, illetve a jogpolitikai célok világossá tétele érdekében azonban indokolt, hogy törvény mondja ki az új Ptk. hatályba nem lépését.

Az új polgári törvénykönyv két lépcsőben – ez év május 1-jén, illetve jövő év január 1-jén – történő hatálybaléptetését azért nyilvánította alkotmányellenesnek a testület, mert „kirívóan rövidnek” ítélte a jogalkalmazók és a jogkeresők rendelkezésére álló felkészülési időt, s álláspontja szerint emiatt sérül a jogbiztonság.

A miniszterelnök is kezdeményezheti a GVH elnökének leváltását

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökének felmentését a miniszterelnök kezdeményezheti a köztársasági elnöknél – így módosult a versenytörvény. Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 92 nem ellenében, 11 tartózkodással döntött. Nemmel szavaztak a szocialista és a jobbikos képviselők. Az LMP képviselői – két nemmel szavazó politikus kivételével – tartózkodtak. A hatályos versenytörvény szerint a GVH elnökének és elnökhelyetteseinek kinevezése 6 évre szól a jelenlegi szabályok szerint. Ez most úgy módosul, hogy az elnök továbbra is 6 évre kap megbízást, de az elnökhelyettesek megbízatása az elnök kinevezési időtartamára szól. Így ha valamelyik elnökhelyettest nem az elnökkel együtt, hanem később nevezik ki, akkor a 6 év lejárta előtt, az elnök megbízatásának megszűntekor lejár az ő kinevezése is. Új eleme a törvénynek az, hogy mind az elnököt, mind pedig a két elnökhelyettest a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti tisztsége alól.

Módosul a régészeti feltárás szabálya

Régészeti feltárást a jövőben a területileg illetékes megyei múzeum – a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum –, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végezhet. Az Országgyűlés hétfőn 316 igen szavazattal, 47 ellenében fogadta el a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását. A javaslatot a kormánypárti frakciók mellett a Jobbik és az LMP is támogatta. A Ház arról is döntött, hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kéri.

Rendeletben határozzák meg, miből kell emelt szintű vizsgát tenni

A kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez mely tárgyakból kell emelt szintű érettségit tenni, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló fideszes javaslatot. A változások érintik a köz- és felsőoktatási törvényt egyaránt. Az indítványt 351 igen szavazattal fogadták el. Négy frakció támogatta a javaslatot, 13 LMP-s képviselő tartózkodott. A kabinet a kormányrendeletet 2010. október 30-ig – az érintett képzést folytató felsőoktatási intézmények javaslatainak megkérését követően – adja ki. A rendelkezéseket első alkalommal a 2013 szeptemberében alapképzésre, egységes (osztatlan) képzésre történő felvételi jelentkezések során kell alkalmazni.

Változtak a pótköltségvetés benyújtásának szabályai

Enyhítette a pótköltségvetés kötelezettségének szabályait hétfőn az Országgyűlés az államháztartásról szóló törvény (áht) módosításával, amellyel megszüntette a kormányhivatalok vezetőinek pénzügyi jelentési kötelezettségét is a választások előtt. A parlament 304 igen, 60 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a fideszes Rogán Antal és Ékes József, valamint a kereszténydemokrata Latorcai János által másfél hete benyújtott törvényjavaslatot, amelynek elfogadását a Költségvetési Tanács nem javasolta. Az új szabályok szerint a kormány a költségvetési törvénymódosítást köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben az állami költségvetés egyenlegének várható összege a költségvetési törvényben jóváhagyottól legalább az állami költségvetés költségvetési törvényben rögzített kiadási főösszegének 2,5 százalékával eltér, ha pedig az eltérés 5 százalékos, akkor pótköltségvetési törvényjavaslatot kell beterjeszteni.

Alsó tagozaton ismét lehet buktatni

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a közoktatási törvény módosítását, a szeptembertől életbe lépő változások rögzítik az évfolyamismétlés és a szöveges értékelés alkalmazásának feltételeit: ismét lehetőség lesz a második év végén évfolyamismétlésre utasítani a diákokat, ha a nevelőtestület úgy ítéli meg. A változtatás értelmében az évfolyamismétlésnél kikerül a szülői vétó a jogszabályból. Az indítványt 301 igen, 61 nem ellenében fogadta el a Ház. Támogatták a javaslatot a fideszes, a kereszténydemokrata és a jobbikos képviselők, nemmel szavazott az MSZP és az LMP frakciója.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.