Az új Országgyűlés első ülésszakán napirenden kívüli felszólalásokra a 27-ből 19 ülésen volt lehetőség. Napirend előtt – amit közvetít a televízió – 82 felszólalás hangzott el a plénum előtt, napirend után – amit már nem láthatnak a tévénézők – tizenhat. A korábbi időszakokhoz képest nem csökkent a napirend utáni felszólalások száma, sőt volt olyan képviselő, aki hajnali háromnegyed ötkor is elmondta felszólalását. Endrésik Zsolt jobbikos politikus július 5-én „mazochista akciónak” nevezte a hajnalig tartó parlamenti ülést, de kifejtette véleményét az árvízkárokról több mint öt percben, amelyre a kormány nevében válaszolt is Ángyán József államtitkár. A kormánytagok közül ő volt az, aki legtöbbször, összesen hétszer válaszolt a napirend utáni felszólalásokra. Ughy Attila (Fidesz) július 12-én hajnali fél háromkor beszélt napirend után az emlékműállításra vonatkozó jogszabályok módosításáról. A legtöbb napirend utáni felszólalása Novák Elődnek, a Jobbik alelnökének volt.
Napirend előtt a KDNP beszélt a legtöbbször, összesen húsz alkalommal. Tizenhat-tizenhat felszólalása volt a Fidesznek, az MSZP-nek és a Jobbiknak, 14 az LMP-nek. A legtöbb ideig – Orbán Viktor egyórás, a kormány 56 napját értékelő beszéde mellett – Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető vette igénybe a plénum figyelmét napirenden kívül öt felszólalással, összesen 27 percig. Szintén ötször szólt napirend előtt Schiffer András LMP-frakcióvezető és Vona Gábor, a Jobbik képviselőcsoportjának vezetője.
Napirend előtt a napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben lehet beszélni úgy, hogy a képviselőcsoport vezetője vagy annak helyettese előre megjelöli a felszólalás tárgyát és okát. A napirend utáni hozzászólásnál nincs ilyen korlátozás, bármelyik képviselő bármilyen témában beszélhet az ülésnap végén.
(mti)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
