Kemény kérdésekre kell válaszolni az alstomos bukás miatt

Akár az uniós támogatást is elbukhatja a főváros, ha az újra kiírt metrókocsitender miatt 2015 utánra tolódik a 4-es metró átadása. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke szerint a BKV-nak fel kell mondania a szerződést, amire a francia gyártó szerint nincs jogi lehetőség. • Nem kapta meg a típusengedélyt az Alstom metrókocsija

MNO
2010. 07. 31. 15:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Demszky Gábor főpolgármester és Aba Botond akkori BKV-vezérigazgató 2006 májusában írta alá a szerződést a francia Alstommal a 2-es és a 4-es metró új kocsijairól. A megállapodás szerint a 2-es metró szerelvényeire 2008 májusáig kellett volna megszerezni a típusengedélyt. A gyártó két évet csúszott, az utolsó határidő 2010. július 31-e volt, de azt se tartotta. A közlekedési hatóság nem adta meg a végleges típusengedélyt a Metropolis fantázianevű kocsira.

A VEKE elnöke szerint a BKV-nak fel kell mondania a szerződést. Ez együtt járna a 2-es metró vonalán jelenleg közlekedő, elöregedett, szovjet gyártmányú vonatok kényszerű felújításával, ami 3-4 milliárd forintba kerülne. A 4-es metrónál a tét 181 milliárd forint – a főváros az uniós támogatást bukhatja el, ha nem tudja időben forgalomba helyezni az új kocsikat.

„Hogyha nem tudjuk 2015-ig átadni a 4-es metrót és az összes pénzügyi és jogi lezárását a projektnek megcsinálni, az azt jelenti, hogy a 4-es metró teljes uniós támogatása elveszik. Ráadásul ez nem 2015-ben lesz majd aktuális, hanem vélhetően az Európai Bizottság már most, 2010-11-ben bizony nagyon kritikus és kemény kérdéseket fog feltenni. A járműtender bukása miatt a mostani, vagy leginkább a következő városvezetésnek kell azt tudnia igazolni, hogy bizony van realitása a projekt időben való befejezésének” – vélte Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője.

A Fővárosi Közgyűlés az elvi hozzájárulást már június elején megadta a BKV-nak a szerződés megszüntetéséhez. Az eredeti előterjesztésben a felbontás szó szerepelt, amelyet a Közgyűlés vita nélkül cserélt a megszűnés kifejezésre.

„A felbontás az azt jelenti, hogy az eredeti állapot állítandó helyre, ennek is megvannak természetesen a jogi következményei, a megszűnés az a jövőre nézve, tehát az addigi teljesítések pedig hatályban maradnak. Érthetően nagyon-nagy különbség a kettő között nem csak a következményeiben van, hanem az okában is. Tehát ahhoz, hogy egy szerződést fel lehessen bontani vagy a jövőre nézve megszüntetni, ahhoz már a különböző felelősségeket is vizsgálni kell: kinek róható fel a teljesítés elmaradása” – mondta el Bőhm András, független fővárosi képviselő.

A végső felhatalmazást várhatóan a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése adja majd meg a BKV-nak.

(hírTV)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.