Az első Széchenyi-tervet 2000-ben dolgozta ki és fogadta el az első Orbán-kormány. A terv 2001. január 15-én indult azzal, hogy az akkori Gazdasági Minisztérium 55 pályázatot hirdetett meg 100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. „A Széchenyi-terv programjainak megvalósítására két év alatt példátlanul nagy összeg, 626 milliárd forint központi beruházási forrás áll a gazdasági szereplők, az önkormányzatok és a kistérségek rendelkezésére. Talán nem köztudomású, hogy a Széchenyi-terv álma Orbán Viktor miniszterelnöktől származik, és mint új gazdasági minisztert egy éve engem bízott meg azzal a feladattal, hogy ezt az álmot, víziót egy középtávú nemzeti fejlesztési tervbe foglaljuk” – mondta Matolcsy György, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere egy interjúban 2001-ben.
A 2001 és 2006 közötti évekre kitekintő középtávú fejlesztési program hat fő – vállalkozáserősítés, turizmusfejlesztés, lakásprogram, regionális gazdaságfejlesztés, energiatakarékosság és aktív foglalkoztatás – programterületet ölelt fel, és mintegy 60 alprogramot tartalmazott. Ezt egészítette ki az állami autópálya-építési program.
A terv azonban gyakorlatilag csak az első Orbán-kormány alatt működött, a következő, a Medgyessy-kormány alatt fokozatosan megszűnt, bár kezdetekben még annak folytatását ígérték. Végül is az egyetlen elem, amely a tervből tartósan fennmaradt, a Széchenyi-hitelkártya, amelyből a 2002-es indulás óta több mint 125 ezret adtak ki, s így több mint 726 milliárd forint kedvezményes kamatozású forgóhitelhez jutottak a vállalkozók. Az első Széchenyi-terv a 2001–2002-es időszakra a költségvetésben meghatározott állami társfinanszírozással 2001-ben 295,9 milliárd forinttal, 2002-ben 330,8 milliárd forinttal rendelkezett.
Az Ecostat tanulmánya szerint a második legjelentősebb program a turizmusfejlesztés volt, melynek keretében 1600 pályázó között 30 milliárd forint támogatást osztottak ki, egy pályázó közel 20 milliós támogatást kapott főleg szállodai kapacitások bővítésére. A lakásprogramban főleg önkormányzatok vettek részt, amely lényegében bérlakások építését szolgálja. A program közel 30 milliárd forint támogatást kapott, és a feltételezések szerint összesen mintegy 40 milliárd forintnyi lakásberuházást segít elő, ami mintegy 8 ezer 60 négyzetméteres bérlakás építését teszi lehetővé. Az első Széchenyi-terv másik két programja – a regionális gazdaságfejlesztési és az aktív foglalkoztatási – 3-4 milliárd forintos támogatást kapott. Az Ecostat 2002. évi tanulmánya szerint a visszatérítés nélküli támogatások a beruházások teljes költségének egy részét tették ki, amely a vállalkozáserősítő programoknál a támogatás hatszorosát, a turizmusfejlesztési, a regionális gazdaságfejlesztési és az energetikai programnál pedig a támogatás 3–4-szeresét kitevő beruházást indított el, a lakásprogramnál ez az arány másfélszeres volt.
(MTI)
origo.hu
Megható videó: nem bírtak a könnyeikkel Kapu Tibor volt tanárai
