Pozitív mérleget lehet megvonni a kormány első 56 napjának a munkájáról. Kiszelly Zoltán ehhez hozzátéve az MNO-nak kiemelte: magas fordulatszámon működött a törvénygyár is. A munka több dimenzióban is folyt. Ezek közül a politológus az elmúlt nyolc év – ilyen például a 2004. decemberi népszavazás is – „helyrebillentését” említette meg, amelynek része a Trianon emléknap, illetve a nemzeti összetartozás törvénye is. Születtek hatékonyságnövelő törvények is a köztisztviselőkkel és a kormányhivatalokkal kapcsolatban. Történtek ugyanakkor egyfajta „váltóátállítások” (például a médiatörvény kapcsán) alkotmánymódosítások képében, amelyek Kiszelly szerint a hosszabb távú folyamatokat indították el.
Élnek a szavazóktól kapott felhatalmazással
Egy markáns jobboldali, konzervatív politika indult el, amely él is a szavazóktól kapott felhatalmazással – jelentette ki a szakember. Kiszelly Zoltán kiemelte az értékközpontúságot, illetve a törvényesség helyreállítását. Előbbinél kitapintható az „érje meg dolgozni” elv, utóbbinál pedig a „a bagatell” bűncselekményekre való kormányzati reagálást említette meg. Szavai szerint jól látható: a kormányzat elkötelezte magát a család intézményének védelme és a nemzeti érdekek képviselete mellett. A nemzet érdekei melletti kiállással akár a konfliktusokat is felvállalja – hívta föl a figyelmet a politológus.
A szakember ugyanakkor megemlítette azt is, hogy a kormány most még egyfajta „kegyelmi állapotban” van, ugyanis még érvényesül a győzteshez húzás elve és az ellenzék továbbra is megosztott. Mindemellett a Fidesz igen sikeresen kötött magához számos, a középtől inkább balra álló szavazót, „különböző gesztusokat tesz” a baloldali szavazóknak is.
Új struktúra, jó kormányzás
A körvonalazódó kormányzati struktúra működik, ám a teljes mérleget egy-másfél év múlva lehet majd megvonni – mondta kérdésünkre Kiszelly Zoltán. Emlékeztetett arra, hogy a döntések átkerültek a Miniszterelnökséghez, míg a végrehajtás az úgynevezett csúcsminisztériumok dolga. A működés hatékonysága a politológus szerint akkor jelenik majd meg teljes egészében, ha „az egyéni képviselők helyett a törvényjavaslatokat jellemzöen a kormány nyújtja be. A jó kormányzás a politikai döntések hatékony végrehajtását jelenti, idövel ezen mérhetjük le az új kormányzati struktúra teljesítményét.”
Boros: Megkezdődött a károk helyreállítása
Az a választási ígéret, miszerint a kormány azonnal elkezd dolgozni, mivel nincs elvesztegetni való idő, megvalósult – értékelte Boros Bánk Levente a kormány elmúlt 56 napját. A politológus szerint a Fidesz–KDNP nagy erővel kezdte meg a károk helyreállítását. Mindemellett megfigyelhető még egy másfajta stílusú politika, az „új rendszer” kimunkálása is, amelynek alapja a hitelességen túl „az emberekkel és az emberekért”, nem pedig „az emberektől függetlenül” alapelv megvalósítása – magyarázta Boros Bánk Levente.
Mint a politológus kifejtette: az elmúlt 56 nap után már lehet látni a 2/3-os többséget maga mögött tudó kormány ténykedésének irányát, ugyanis az alapokat már lefektették. Munka, otthon, család, egészség, rend – ez az öt alapkő, amire épít a kormány – véli a szakértő. Mindemellett számos szimbolikus döntés is született, ilyen a kettős állampolgárság és a trianoni emléknap megszavazása, vagy a MÁÉRT összehívása. „A szimbolikus döntések mellett nagy szerepe van a praktikus törvényjavaslatoknak, gondolok itt a média- és adótörvényre, tulajdonképpen a 29 pontos akciótervre” – jelentette ki Boros Bánk Levente.
A politológus szerint a legérdekesebb a kormány tevékenységében az, amit csütörtökön a miniszterelnök ismét hangsúlyozott, nevezetesen: nem kirekesztő jelleggel, vagyis különböző társadalmi rétegeket kihagyva akarnak politizálni, hanem összefogva.
„Eddig még nem találkoztunk igazi elszámoltatással, de a rendrakás megkezdődött az előző rendszert kiszolgáló állami vezetők leváltásával és a számtalan személycserével” – véli a szakértő.
Soha nem tapasztalt aktivitás
Az elmúlt húsz esztendőben soha nem tapasztalt aktivitást mutatott a második Orbán-kabinet a kormánypártokkal karöltve az Országgyűlésben – nyilatkozta lapunknak Zárug Péter Farkas. Összesen 174 indítványával, 6 alkotmánymódosításával, 11 kétharmados törvényével és 18 sürgősségi eljárásával minden idők legrapidabb munkájába kezdett az új kormányzat – véli a politológus.
Zárug szerint nagy kérdés a gyorsaság oka és a javaslatok minősége körül fogalmazódott meg, ez árnyalt megítélést igényel. A nyári ülésszak indítványait ugyanis három nagy csoportba lehet sorolni. Az első csoport a szimbolikus kérdések köre, a második a közjogi berendezkedést érintő javaslatok köre – a politológus áttételesen ide sorolja a média törvényi szabályozásának átalakulását is –, a harmadik pedig a gazdasági természetű javaslatok csoportja – értékelte.
Feszített munkatempó
Mint kifejtette: a kidolgozott javaslatok esetén igenis lehetett gyorsan dönteni, de elsősorban csak szimbolikus, tisztán politikai természetű ügyek kapcsán. Legyen kettős állampolgárság, vagy sem, legyen trianoni emléknap, vagy sem, legyen nemzeti együttműködést elfogadó nyilatkozat, vagy sem: ezek megválaszolhatók voltak gyors, feszített munkatempóban – állítja a szakértő.
Zárug szerint azonban nem ilyen természetű a másik két javaslatkör, a közjog és a gazdaság területe. Itt bizony a gyorsaságot inkább a kétharmados politikai akarat pártleképzése generálta – véli. Különösen a közjog területén, a kisebb parlament, a kisebb önkormányzatok, a köztársasági elnök és az alkotmánybírák kormánypárti jelölésének megkönnyítése területén – fejtette ki. Nem véletlenül egyetlen ilyen átalakulást szolgáló alkotmánymódosítást egyetlen ellenzéki párt sem szavazott meg. Ugyanakkor a sietség szintén elfogadható bizonyos tekintetben a gazdasági törvények esetében, az ország állapota talán meg is követelte ezt a kormánytól, e téren végre látható és markáns kiútkeresés jellemezte a kabinetet, ami munkáját dicséri – összegezte véleményét a politológus a kormány elmúlt 56 napjáról.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
