Az 1990-es országgyűlési választás az MDF és az FKGP sikerével zárult Bács-Kiskun megyében, mivel a 10 egyéni mandátumból a két párt együttesen 8-at szerzett meg. Az SZDSZ két egyéni körzetben tudott csak mandátumot szerezni. A helyhatósági választás első fordulójában 38,37, míg a másodikban 25,85 százalék szavazott, ami mindkét esetben alacsonyabb volt, mint az országos átlag. A megyében rendkívül kiegyensúlyozott eredmény született, mivel mind az SZDSZ, mind az MDF hasonlóan szerepelt és rajtuk kívül még az FKGP is komoly eredményt tudott fölmutatni. Bács-Kiskunban őszre tehát alapvetően nem változtak meg a politikai erőviszonyok, csupán az SZDSZ és a Fidesz ért el jobb eredményt, mint a tavaszi voksoláson.
Nem sikerült a szocialista áttörés
Az 1994-es parlamenti választáson az MSZP kiütéses győzelmet aratott Bács-Kiskun megyében, mivel nyolc egyéni körzetben sikerült mandátumot szereznie. A december 11-i voksoláson 48,53 százalék élt állampolgári jogával, ami több mint öt százalékkal magasabb volt, mint az országos részvétel. Az őszi helyhatósági választáson a 46 fős megyei közgyűlésben 13 helyet szerzett az MSZP és 8-at az SZDSZ, így a szocialisták lettek a megye legerősebb pártja. 20 százalék fölötti szavazati arányt ért el az FKGP, és az MDF–KDNP összefogás is jól szerepelt. Tavaszhoz képest tehát megőrizte fölényét az MSZP, de az ellenzéki pártok egyáltalán nem szenvedtek súlyos vereséget, sőt javítottak is korábbi eredményeikhez képest.
Elveszett az MSZP többsége
Az 1998-as országgyűlési választáson a jobboldal pártjai mind a 10 egyéni választókerületet megnyerték, így ősszel ehhez hasonló eredményre készültek a megyében. A voksoláson 41,69 százalékos volt a részvétel, ami egy kicsivel maradt el az országos átlagtól. A megyei közgyűlésben a Fidesz és szövetségesei szereztek többséget, de az MSZP is 30 százalékosnál nagyobb arányt ért el. A tavaszi eredményekhez képest némileg javított az MSZP, de nem tudta megtartani többségét a közgyűlésben, ami nagyrészt annak is köszönhető, hogy az SZDSZ jelentős veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni.
Soha nem látott változás
A nyolc évvel ezelőtti országgyűlési választáson a Fidesz–MDF-szövetség mind a tíz egyéni mandátumot megnyerte Bács-Kiskunban, hasonlóan az 1998-as eredményekhez. Az őszi helyhatósági választáson 47,30 százalék voksolt, ami némileg alacsonyabb volt, mint az országos aktivitás. A megyei közgyűlési választást tekintve teljes politikai fordulat történt Bács-Kiskunban, mivel az MSZP önállóan megszerezte a mandátumok 50 százalékát. A szocialisták a szabad demokratákkal együtt visszaszerezték a közgyűlés irányítását a jobboldali pártoktól. A súlyos jobboldali vereség ellenére mind a 10 ezer alatti, mind az afölötti lélekszámú településeken a Fidesz 30 százalékos aránynál jobban szerepelt.
Elsöprő jobboldali győzelem
A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP-szövetség kilenc egyéni mandátumot szerzett Bács-Kiskunban. Az október 1-jei helyhatósági választáson a szavazók 49,79 százaléka vett részt, ami kisebb volt, mint az országos aktivitás. A megyei közgyűlési választáson a Fidesz és szövetségesei elsöprő győzelmet arattak és a mandátumok több mint 60 százalékát megszerezték, míg az MSZP a mandátumok 30 százalékát épphogy csak meg tudta szerezni. Bács-Kiskunban a négy évvel korábbi eredményekhez képest ismételt totális fordulat történt.
Kecskeméten még soha nem nyert az MSZP-s polgármester
Kecskeméten az 1990-es helyhatósági választást az SZDSZ–Fidesz nyerte és juttatta a polgármesteri székbe Merász Józsefet. 1994-ben egy széles jobboldali összefogás jött létre a városban az MDF, az FKGP, a KDNP és a MIÉP részvételével. A polgármesteri széket Katona László jobboldali politikus nyerte, de a közgyűlési többséget az MSZP és az SZDSZ szerezte meg. Vélhetően a polgármesteri széket is megszerezték volna, ha nem indítanak két polgármesterjelöltet.
1998-ban Szécsi Gábor személyében a Fidesz–MDF állított közös jelöltet, aki a győzelmét szintén annak köszönhette, hogy az MSZP és az SZDSZ megint külön indult. Tizenkét évvel ezelőtt a közgyűlésben a Fidesznek és szövetségeseinek sikerült megszereznie a többséget. 2002-ben az MSZP megyei áttörése ellenére Szécsi közel 50 százalékos támogatottsággal nyerte meg a polgármester-választást és a közgyűlési többséget is sikerült megszereznie. Négy évvel ezelőtt Szécsi már az MSZP–SZDSZ jelöltje volt, míg a Fidesz Zombor Gábort indított a város polgármesteri székéért. Zombor közel 20 százalékkal verte meg az addigi polgármestert és abszolút többséget szerzett a kecskeméti közgyűlésben is.
Nincs veszélyben a jobboldal sikere
Bács-Kiskun megye és Kecskemét alapvetően a jobboldali pártok bázisának számít, mivel az országgyűlési választások közül csupán 1994-ben tudtak nyerni a szocialisták és a közgyűlési voksolások közül is csak 2002-ben tudtak abszolút többséget szerezni. A 2009-es európai parlamenti választáson és az idei országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP elsöprő győzelmet aratott, mivel a voksok több mint 60 százalékát megszerezte, ami nagyon rossz előjel az MSZP számára. A szocialistákat ráadásul idén tavasszal a Jobbik is megelőzte a megyében. A mostani tendenciák és várakozások alapján várhatóan a jelenlegi kormánypárt újra többséget szerez a megyei közgyűlésben. Kecskeméten vélhetően nem szakad meg a jobboldali polgármesterek 16 éve tartó győzelmi sorozata.
(Forrás: valasztas.hu, vokscentrum.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
