Az Országgyűlés még július 22-én fogadta el a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását a Fidesz–KDNP-frakció tagjainak 244 igen szavazata, valamint az MSZP, a Jobbik és az LMP 72 elutasító voksa mellett.
A törvény értelmében megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
A hatóság egy autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a Médiatanács, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.
Elnökét – aki miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult – a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, és korlátlan alkalommal újra kinevezhető. A hatóság elnökének Szalai Annamáriát nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök, szerdai hatállyal.
A megszűnő ORTT közvetlen jogutódja a hatóságon belül létrejövő Médiatanács lesz, amely az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy; elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja 9 évre.
Az államfő által aláírt jogszabály kimondja azt is, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság – az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. – mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaság ügyvezetését vezérigazgató látja el, az ellenőrzést közös felügyelőbizottság végzi.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.