Gerecs Krisztián, az egyik feltételezett elkövető, K. István védője szerdán azt mondta: ügyfelét – akit a tatárszentgyörgyi és a kislétai halálos lövések leadása mellett további hat támadással és a besenyszögi fegyveres rablással is gyanúsítják – a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet III. számú objektumában, a Venyige utcai börtönben tartják fogva. Közlése szerint a férfit a legszigorúbb, úgynevezett plusz IV-es fokozat szerint őrzik. A férfit csak kéz- és lábbilincsben vihetik sétára, és amikor elhagyja zárkáját, még a folyosót is kiürítik, és egyszemélyes fülkében szállítják kihallgatásra. Az intézet ismerőitől az MTI úgy tudja, a legszigorúbb szabályok szerint őrzötteket a felső szinten helyezik el, és napi egyórás sétájukat a toronyépület tetején végezhetik el.
Lőrincz Márton, egy másik gyanúsított, P. Zsolt – akit a nagycsécsi kettős gyilkosság elkövetése mellett öt másik támadással és a besenyszögi rablással is gyanúsítanak – védője ügyfele „biztonsága érdekére” hivatkozva nem kívánta elárulni, hol tartják fogva, mindössze annyit mondott, egy Pest megyei börtönben. Az MTI több forrásból is úgy tudja, a férfit a váci fegyházban őrzik. A védő közlése szerint P. Zsoltot a legszigorúbb, IV-es fokozat szerint őrzik, mint ahogy a másik két gyanúsítottat, K. Árpád Sándort és Cs. Istvánt is.
A hat halálos áldozatot követelő támadás négy feltételezett elkövetője négy különböző börtönben tölti az előzetes letartóztatás időtartamát, és ügyvédeik közlése szerint a bírósági ítélet kihirdetéséig várhatóan ugyanott maradnak. A gyanúsítottak családtagjaikkal tarthatják a kapcsolatot, mert azt az ügyészség engedélyezte – közölték az ügyvédek.
Mint azt Szalai Tímea, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) sajtóirodájának vezetője az MTI érdeklődésére – a vonatkozó jogszabályokat ismertetve, de konkrét személy és ügy említése nélkül – szerdán elmondta, az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsított esetében biztosítani kell, hogy a bűntársak ne veszélyeztessék a büntetőeljárás sikerét, ne találkozhassanak egymással. Az elkülönítést különkörleten, ennek elkülönített részén, illetve különzárkában vagy lakóhelyiségben kell megoldani – tette hozzá. Már a befogadáskor döntés születik a fogvatartott biztonsági csoportba sorolásáról. Az elítélteket pedig a bíróság döntésének megfelelő fokozatban fogházban, börtönben vagy fegyházban helyezik el.
A vonatkozó rendelet értelmében az elítéltet a befogadási bizottság a fogva tartás biztonságára való veszélyesség növekvő mértéke szerint az I., a II., a III., illetve a IV. biztonsági csoportba sorolja. Az I. biztonsági csoportba lehet besorolni azokat, akik az intézet rendjét várhatóan betartják, szökésétől vagy más bűncselekmény elkövetésétől nem kell tartani, és a biztonságos fogva tartás általában ellenőrzéssel is biztosítható. A II. biztonsági csoportba kerülnek azok, akiknél feltételezhető, hogy veszélyeztethetik az intézet rendjét, a biztonságos fogva tartás azonban felügyelettel vagy ellenőrzéssel is biztosítható. A III. biztonsági csoportba az elítélt akkor sorolható, ha arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjével tudatosan szembehelyezkedik, és a biztonságos fogva tartás csak őrzéssel vagy felügyelettel biztosítható. Ideiglenesen ebbe a csoportba kell sorolni viszont azokat is, akiknél a besoroláshoz szükséges adatok, ismeretek hiányosak.
A legmagasabbnak számító IV. biztonsági csoportba azokat kell besorolni, akiknél alapos okkal arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjét súlyosan sértő cselekményt, szökést, a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető magatartást fognak tanúsítani, illetve ilyen cselekményt már elkövettek, és a biztonságos fogva tartás csak őrzéssel, kivételes felügyelettel biztosítható. Az elítélt biztonsági csoportba sorolását legalább évenként, a III. biztonsági csoportba soroltaknál legalább hat hónaponként, a IV. biztonsági csoportba soroltaknál legalább három hónaponként a befogadási bizottság felülvizsgálja.
Szalai Tímea hangsúlyozta: a biztonsági csoportba való besorolás a fogvatartott „mozgatására”, vagyis épületen belüli és kívüli szállítására, kísérésére vonatkozik, a törvényben meghatározott jogokat nem érinti. A különböző biztonsági csoportokban a jogok gyakorlásának módját és rendjét az intézetek határozzák meg, a fogvatartottak ezek alapján telefonálhatnak, kaphatnak csomagot, fogadhatnak látogatót.
Megjegyezte: előzetes letartóztatottaknál az ügyészség mint a rendelkezési jogkör gyakorlója dönt a fokozott őrzés elrendeléséről, a szállítás körülményeiről. Szintén az ügyészség engedélyezi a kapcsolattartást, az esetleges sajtónyilatkozatokat, míg a bírósági szakban lévő ügyeknél az eljáró bíróság dönt a sajtókérelmekről. E döntések a jogerősen elítéltek esetében a büntetés-végrehajtás hatáskörébe kerülnek – fűzte hozzá.
(MTI)
origo.hu
Újabb részleteket árult el a magánéletéről Mihályfi Luca
