Szigorúan pártatlan házelnökséget ígér Kövér László

Házelnöki ciklusa alatt is kifejti majd politikai meggyőződését Kövér László, az Országgyűlés új elnöke, a Fidesz országos választmányi elnöke. A házelnöki pulpituson azonban szigorúan pártatlan lesz – nyilatkozta a fideszes politikus a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának. Úgy látja, az előző Fidesz-kormány idején gyakorolt parlamenti ülésezési rend hatékonyabb képviselői munkavégzést tett lehetővé, ezért egy hasonló bevezetését most is támogatná. Az új alkotmányt ő is szükségesnek tartja, de megjegyezte: téves az a nézet, miszerint a mostani alaptörvény hibái miatt jutott volna kátyúba a magyar demokrácia szekere.

Házelnöki megbízatása alatt sem rejti majd véka alá politikai véleményét, pártpolitikai meggyőződését vagy szubjektív véleményét Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke, az Országgyűlés nemrég megválasztott elnöke. „Ez eddig is összefért a házelnökséggel, Szabad Györgytől kezdve egészen Szili Katalinig, és nem gondolom, hogy nekem kellene ezen változtatni” – szögezte le Kövér László. Hozzátette: a házelnöki pulpituson, a parlamenti ülés vezetése közben természetesen pártatlan lesz. Abban a pillanatban, mihelyt lejön onnan, parlamenti képviselő és pártvezető lesz ismét.

Arra a kérdésre, hogy ellenzéki vélemények szerint provokáció volt az ő házelnökké választása, a politikus úgy reagált: nem gondolja ezt. Azt viszont igen, hogy egy húszéves hagyományt tört meg az MSZP azzal, hogy nem szavazott a T. Ház elnökére. „Eddig egymás jelöltjeit természetesen támogattuk, amikor a ház tisztségviselőit elosztottuk. De őszintén szólva ez engem nem bánt, sőt inkább bizonyos értelemben örömmel tölt el. Mert ugyan negatív, de az én olvasatomban mégis elismerése az MSZP részéről annak, amit képviselek” – hangzott az érvelés. Megjegyezte: külön tudja majd választani a házelnöki szerepet, amikor a házszabály alapján fog eljárni, attól a szereptől, amelyben továbbra is „nevén nevezi majd a dolgokat, ha az MSZP-ről lesz szó”.

Jobb munkát eredményezne a maitól eltérő parlamenti ülésezés

A leendő új házszabályba belekerül majd az előző Fidesz-kormányzás gyakorlata, a háromhetenkénti parlamenti ülésezés? – hangzott a Duna Televízió felvetése. Kövér László úgy reagált: a házszabálynak kell adnia egyfajta szabad mozgásteret a parlamentnek és a parlament vezetőinek, hogy az adott helyzethez igazítsák az ülésezési rendet. A házelnök úgy érvelt: a háromhetenkénti ülésezés akkor is – az előző Fidesz-kormány idején – józan megfontolás eredménye volt. „Egyszerűen el kell fogadni, hogy a 176 egyéni kerületi képviselőnek olyan pluszleterheltsége van, amelynek nagyon nehéz úgy megfelelni, hogy egyébként hétfő–kedden plenáris ülés, szerdán bizottsági ülések vannak, amelyek néha összecsúsznak a plenáris ülésekkel. A képviselő csütörtökön, pénteken, szombaton tud a kerületével foglalkozni, és merő rohanás az élet. És akkor semmit sem lehet rendesen csinálni” – érvelt a fideszes politikus.

Hozzátette: szerinte jó megoldás volt a 2002 előtti gyakorlat, amely bőséges időt adott a plenáris ülésekre, illetve hagyott időt a bizottsági munkára és a képviselők pártbeli és választókerületi munkájára is. „Hogyha a frakciók ezt megvitatják, és kezdeményezik, akkor én ezt szívesen támogatom” – tette hozzá a házelnök.

Összehangolják a Máért és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma munkáját

Ha igényt tartanak rá a képviselők a jövőben is, megmarad a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). Igyekeznek majd úgy alakítani ennek a fórumnak és a kormány által felélesztett Magyar Állandó Értekezletnek (Máért) a működését, hogy ne legyenek köztük felesleges párhuzamok – derült ki a házelnöki nyilatkozatból. Kövér László a KMKF-fel kapcsolatban úgy fogalmazott: ez az intézmény a nagyon kevés pozitívumok egyikeként az előző ciklusból származik. „Szili Katalin MSZP-s házelnök nem csupán a maga politikai arcélének kialakítása érdekében, hanem őszinte szándékkal, a Máért saját miniszterelnöke általi negligálása okán is hozta létre ezt a fórumot, amely bevált, jól működött, a Máért szüneteltetése miatti űrt is betöltve” – szögezte le Kövér László.

Lassítani a törvénykezést, többet egyeztetni

Hogyan értékeli az új parlament néhány hónapos tevékenységét? Jól sáfárkodik a Fidesz a parlamenti kétharmaddal? Jelentős törvények nem kormány-előterjesztésként, hanem képviselői indítványként kerültek a T. Ház elé, kikerülve így a társadalmi-szakmai egyeztetést, amiért sokat is támadják a Fideszt – hangzott a Duna Televízió felvetése.

„Én értem a támadások motívumát, ugyanakkor azt tudom mondani, hogy minden írott normát betartva a képviselők éltek a Ház működtetésére vonatkozó jogaikkal” – hangzott a válasz.

Elegánsnak tartja ezt? – hangzott a Duna Televízió újabb kérdése. „Nem az a kérdés, hogy elegáns-e. Ez egy lehetőség, amellyel bárki bármikor, a ciklus bármelyik szakaszában élhet, ha akar” – hangzott a házelnöki válasz. Kövér László megjegyezte: a kérdésben említett előterjesztések jelentős része abból a rövid, de kétségkívül fontos időszakból származik, amikor még kormánya sem volt az országnak. „Ezt már ’98-ban is megtettük egyszer, hogy a Ház maga kezdett törvényhozásba anélkül, hogy várt volna a kormány előterjesztésére. Én ezt egy járható útnak tartom. Az más kérdés, hogy az első, szükségképpen zaklatott időszak után az a jó, ha a törvényhozás menete kissé lecsendesedik és a rendes kerékvágásba zökken vissza, és a szükséges egyeztetéseket lesz idő és mód elvégezni, hogy minél kevesebb hiba történjék a törvényhozásban, és minél kevesebb jogos kritika fogalmazódhasson meg” – nyilatkozta a fideszes politikus.

Hozzátette: a parlamentben eddig is vita folyt mind a bizottságokban, mind a plenáris ülésen. Így az ellenzéki képviselők „megkapták a bőséges lehetőséget arra”, hogy elmondják a véleményüket, amivel éltek is.

Bevált a mai alkotmány, az idő mégis eljárt felette

Egyetért Kövér László a Fidesz formálódó alkotmánykoncepciójával? – hangzott a Közbeszéd kérdése. Azzal a felvetéssel, hogy húsz év elteltével ideje lenne új alkotmányt elfogadnia az Országgyűlésnek, mindenképpen egyetért. Még akkor is, ha szerinte nem attól került kátyúba Magyarország és a magyar demokrácia szekere, mert rossz lett volna az alkotmány, „ez egy félreértés” – hangzott a házelnöki válasz.

„Ez az alkotmány egy jól sikerült alkotás, beváltotta a reményeket, amelyeket az alkotói fűztek hozzá. De kétségtelen, hogy egy húszesztendős ciklus után, egy egész korszak után érdemes leszűrni a tanulságokat, amiket a mögöttünk hagyott idő felhalmozott. Nem beszélve arról, hogy az ideiglenes alkotmány, amely a baljóslatú 1949-es esztendőt viseli a címében, ez bizonyos értelemben technicista megközelítésű alaptörvény. Nincs igazán lelke, nem tükrözi azt az értékrendet, amelyen egy nemzet, egy állam fennáll, illetve működik. Az új alkotmánynak ez lenne a legfontosabb funkciója, hogy azt az értékrendet is tükrözze, amin ez a nemzet áll ezer esztendeje” – nyilatkozta Kövér László a Duna Televízió stúdiójában.