Az 1990-es országgyűlési választás az MDF sikerét hozta Fejér megyében, mivel a hét egyéni körzet közül ötöt megnyert. Az őszi helyhatósági választás első fordulójában 38,92, míg a másodikban 26,37 százalék vett részt. Ez az arány közel azonos volt az országos aktivitással. A megyében a kis településeken az MDF és az FKGP szerepelt jól, de a független jelölteket nem tudták megszorítani. A városokban az SZDSZ és a Fidesz nyerte a voksolást. A tavaszhoz képest tehát a jobboldal csupán a falvakban tudta megőrizni a pozícióját, míg a városokban vereséget szenvedett az akkori ellenzéktől.
Megőrizte pozícióját az MSZP
Az 1994-es parlamenti választáson az MSZP hat egyéni körzetet nyert meg Fejérben, míg az SZDSZ egyet. Az önkormányzati választáson 52,8 százalék járult az urnákhoz, ami közel tíz százalékkal volt magasabb, mint az országos részvétel. A megyei közgyűlési választás az MSZP sikerét hozta, mivel a megszerezhető 40 mandátumból 15-öt hódított el. Az SZDSZ 8 képviselői helyet nyert, így balliberális többség alakult Fejérben. A jobboldal közösen indult a megyében, ami Fidesz–FKGP–KDNP–MDF-koalíciót jelentett és a 10 ezernél kisebb népességű településeken 30 százalék fölött szerepelt. Fejérben az önkormányzati választáson jelentős átrendeződés a tavaszhoz képest nem történt – továbbra is domináns pozícióban maradt az MSZP.
Jobboldali fordulat
Az 1998-as országgyűlési választás rendkívül szoros eredményt hozott a megyében, mivel a jobboldal 4, míg az MSZP 3 mandátumot szerzett, így őszre is kiélezett verseny volt prognosztizálható. A helyhatósági választáson 44,16 százalék vett részt, ami egy kicsivel maradt el az országos részvételtől. A megyei közgyűlésben a jobboldali pártok arattak győzelmet és vették át az irányítást a balliberális többségtől. Érdekesség, hogy a Munkáspárt is tudott két mandátumot szerezni. A tavaszhoz képest tehát a jobboldal javított az eredményén, míg az MSZP százalékos arányban ugyanúgy szerepelt, mint tavasszal.
Szoros verseny
A 2002-es országgyűlési választáson szintén kiélezett volt a küzdelem. A Fidesz 4, míg az MSZP 3 egyéni mandátumot szerzett. Az őszi helyhatósági voksoláson 46,81 százalék vett részt, ami közel három százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. A megyei közgyűlési választás az országos MSZP-fölénnyel szemben roppant kiélezett volt, mivel a szocialisták csupán egy mandátummal szereztek többet, mint a Fidesz–MDF-szövetség. A többséget az MSZP több apróbb civil szervezet bevonásával tudta megszerezni. Az országgyűlési voksoláshoz hasonlóan ismét szoros eredmény született, de most az MSZP nyert egy kicsivel.
Elsöprő Fidesz-siker
A négy évvel ezelőtti parlamenti voksolást szintén a Fidesz nyerte 4:3 arányban az egyéni kerületek szintjén. Az október 1-jei helyhatósági választáson 50,93 százalék vett részt, ami több mint két százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. A megyei közgyűlési választáson elsöprő jobboldali siker született, mivel a Fidesz–KDNP-szövetség abszolút többséget szerzett, amire eddig Fejérben nem volt példa. A tavaszhoz képest tehát jelentősen átrendeződtek a politikai erőviszonyok – az MSZP jelentős vereséget szenvedett, ráadásul elveszítette a megyei közgyűlés irányítását is.
1998-ban jött a baloldali fordulat
Székesfehérváron az 1990-es önkormányzati választást a Fidesz nyerte, mivel a 39 fős közgyűlésbe önállóan 15 főt tudott delegálni. Az ellenzéki párt az SZDSZ-szel összefogva Balsay Istvánt választotta a város élére. Az 1994-es helyhatósági választások előtt Fidesz–FKGP–KDNP–MDF-koalíció alakult, amelynek polgármesterjelöltje, Nagy István megnyerte a választást, ráadásul a jobboldali koalíció abszolút többséget szerzett a városi közgyűlésben. A jobboldali győzelem nem következett volna be, ha az MSZP és az SZDSZ nem indul külön a választáson.
1998-ban politikai fordulat történt a választáson, mivel Warvasovszky Tihamér, az MSZP jelöltje pár száz szavazattal legyőzte Nagy Istvánt, azonban a közgyűlésben megmaradt a jobboldali többség. A nyolc évvel ezelőtti választást hatalmas fölénnyel nyerte meg Warvasovszky, mivel több mint 19 ezer szavazattal verte a jobboldal jelöltjét, ráadásul a baloldal a közgyűlési többséget is simán megszerezte. A 2006-os választást ismételten az MSZP jelöltje nyerte, de csak három százalékot tudott verni független kihívójára. A közgyűlésben a többséget a baloldal csak az MDF támogatásával tudta biztosítani.
Az MSZP erős bástyája
Dunaújvárosban az első önkormányzati választás az SZDSZ győzelmét hozta, így ők tudták állítani a polgármestert is. 1994-ben szintén Almássy Zsolt András, az SZDSZ politikusa nyerte a voksolást. 1998-ban tudta megnyerni a polgármesteri posztot az MSZP Kovács Pál egykori népjóléti miniszter személyében. 2002-től pedig két voksolást nyert meg Kálmán András. A városi közgyűlésben a jobboldalnak még egyszer sem sikerült többséget szereznie, de 2006-ban ugyanannyi mandátumot szerzett a Fidesz, mint az MSZP.
Nagy lesz a harc az acélvárosért
Az elmúlt húsz év választásai alapján nagyrészt rendkívül szoros eredmények születtek Fejérben, amely alól kivétel a 2006-os megyei közgyűlési választás és Warvasovszky 2002-es győzelme. Az európai parlamenti és az idei országgyűlési választáson a Fidesz kiütéses győzelmet aratott a szocialisták fölött, így nem várható az, hogy a közgyűlési többségüket elveszítik. Székesfehérváron várhatóan a jobboldal fog nyerni, mivel Warvasovszky már nem indul. Dunaújvárosban a korábbi választások alapján vélhetően nagyon szoros küzdelem lesz, amelynek a végkimenetele megjósolhatatlan.
(valasztas.hu, vokscentrum.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
