Hamarosan elkészül az analízissel az MTA

Az ajkai vörösiszapömlés területén még pénteken vett minták analízise hétfő délutánra fejeződik be, ezt követően készíti el a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) tudományos tanácsa az elemzés összegzését – mondta Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára, a KKB elnöke hétfőn Budapesten.

Németh Tamás – aki maga is agrármérnök – a KKB tudományos tanácsának ülését követő, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a tanács elnökeként és az MTA főtitkáraként arra törekszik, a katasztrófa területén dolgozó főiskolai, egyetemi, akadémiai szakemberek összehangoltan vegyenek mintákat, hogy a későbbiekben ezeket össze lehessen hasonlítani.

Közölte: a tanács hétfői ülésén áttekintették az eddig összegyűjtött adatokat, és késő délután – a pénteki mérések eredményének ismeretében – fogalmazzák meg azt az anyagot, amelyet át tudnak adni a katasztrófavédelemnek.

Hangsúlyozta: pénteken nagy területen, a szántóföldeken is mintákat vehettek, egy-egy minta 20 részmintából állt, és több mint egyméteres talajréteget fogott át. Ezeknek az analízise azonban hosszabb időt vesz igénye, így csak délutánra készül el. Ám ha elkészül, a vízre, a talajra, az ökológiai vizsgálatra vonatkozóan segíti a külföldi szakértők és a döntést hozó kormányzati szervek munkáját.

A KKB elnöke jelezte: minden esetben fontos, hogy csak olyan adatokat, információkat közöljenek, amelyek segítséget adnak a helyszínen dolgozóknak, a kárelhárítóknak és a döntéshozóknak abban, hogy milyen lépéseket kell megtenniük. Ehhez azonban arra van szükség, hogy egymással összehasonlítható adatokat gyűjtsenek össze – mondta.

Hozzátette: az ajkai vörösiszap-katasztrófa helyszínén a gyöngyösi főiskola légi méréseket végzett, amelyek a szennyeződés kiterjedésére, mélységére vonatkoznak, ugyanezzel a technikával dolgozott a főiskola idén májusban a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa kárfelmérésénél. A Pannon Egyetem (a korábbi Veszprémi Vegyipari Egyetem) kutatói a vízzel kapcsolatos méréseket végezték el, több megbízható, azonosítható és újra felkereshető ponton vettek mintákat. A vegyészek a különböző anyagok – a lúg, a zagy és a vörösiszap – elemzését végezték el. Közölte: a légszennyezettségre külön figyelmet fordítanak, és vizsgálják, milyen a szálló por összetétele.

A levegőszennyezettség mértéke jelenleg nem éri el az egészségügyi határértéket, kivéve Kolontár egy részét, de ott magánszemélyek már nem tartózkodhatnak, csak a véderők dolgoznak ott megfelelő védőeszközökkel. Az MTA főtitkára a sajtótájékoztató után újságíróknak arról beszélt, hogy körülbelül 1000 hektár mezőgazdasági területet öntött el az iszap, de ennek csak a töredéke lesz az, amelyet esetleg cserélni kell.

Mint mondta, a földdel, amelyet nem szállítanak el, három dolog történhet. A határértékek miatt csak olyan növényt termeszthetnek rajta, amelyből nem állítanak elő élelmiszert, például nádat, amelyet azonban tüzelésre lehet használni. Ennél alacsonyabb szennyezettségű földön szabadabban lehet majd gazdálkodni, de még mindig csak olyan növényeket lehet termeszteni, amelyeket ugyan feldolgoznak, de nem fogyasztanak el, mint az olajlent vagy más ipari növényt. Olyan földterület is lesz, ahol a határértékek azt mutatják, hogy lehet termeszteni búzát vagy kukoricát – mutatott rá, hozzátéve: abban azért majdnem biztos, hogy a talaj kertészkedésre nem lesz alkalmas. Arra a kérdésre, hogy visszaköltözhet-e az élet valamikor az elöntött területre, úgy válaszolt: meg fognak lepődni, hogy milyen gyorsan. Mint mondta, a talaj élő rendszer, 1,3 kilogramm talajban több százezer millió élőlény van, és ha ki is pusztultak, vissza tudnak települni.

Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese, a KKB tudományos tanácsának elnökhelyettese, pszichológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a katasztrófa pszichés hatásai elhúzódóak, ehhez hosszú távú, összehangolt munkatervet kell készíteni.

(MTI)