„Kulcskérdés az eurózóna stabilitásának megőrzése”

Az eurózóna stabilitásának megőrzése kulcskérdés, ezért az unió valamennyi tagállama hajlandó mindent megtenni – mondta Herman von Rompuy, az Európai Tanács elnöke kedden Budapesten. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint ha az Európai Unió erős akar lenni a világban, a kontinens szellemi örökségét és lehetőségeit jobban ki kell használnia.

A Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézete által szervezett, Az Európai Unió előtt álló kihívások 2011-ben című konferencián Herman Van Rompuy hangsúlyozta: minden tagállamnak be kell tartania a legszigorúbb pénzügyi kritériumokat, és az eladósodottságra megoldást kell találniuk.

Európának úttörőnek kell lennie a kutatásban és az innovációban, olyan körülményeket kell teremtenie, amelyek arra késztetik a fiatal tudósokat, hogy a kontinensen maradjanak, ugyanakkor le kell bontani a tudósok mobilitásának akadályait is az unióban – mutatott rá.

Herman Van Rompuy üdvözölte, hogy a Nyugat-Balkán térsége kiemelten fontos a magyar elnökségnek, mint mondta, Magyarország a vasfüggöny leomlása óta sokat tett „Kelet és Nyugat” együttműködéséért.

Míg 2008-2009-ben a „periféria országainak” problémái voltak meghatározóak, 2010-ben az euróövezet válsága okozott gondot az EU-nak – közölte, hozzátéve, a megoldásért fontos döntéseket hoztak az elmúlt időben. Herman Van Rompuy a koordináció, a konvergencia és a szoros együttműködés nagy jelentőségét hangsúlyozta, mint kifejtette, a stabilitás eléréséért „ugyanabba az irányba” kell haladniuk a tagállamoknak.

Bár az elméleti válaszokat a gazdasági problémákra már eddig is ismerték, jelenleg azokat a gyakorlatban is alkalmazniuk kell – hangoztatta. Világossá vált, hogy egyetlen tagállam gondja az egész euróövezetre hat. A tagállamoknak nemcsak jogaik, hanem felelősségük és kötelezettségeik is vannak – mutatott rá.

A kutatás támogatása emellett azért is fontos, mert hozzájárulhat a tagállamokban a jólét eléréséhez és a munkahelyteremtéshez – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatásokat jórészt a tagállamok finanszírozzák, ezért a támogatások növelésére is a 27 tagországot kell biztatni.

Az energia kiemelten jelentős kérdés az unióban, a cél a megfizethető és mindig rendelkezésre álló energia biztosítása, az ellátás biztonsága és a megfelelő hálózat kiépítése – emelte ki. Nagy hangsúlyt kell helyezni a hatékony energiafelhasználásra és a megújuló energiaforrásokra – tette hozzá –, megjegyezve, még nagyon sok a kihasználatlan lehetőség az unióban.

Pálinkás: Új kihívásokkal néz szembe az EU

Pálinkás reményét fejezte ki, hogy Magyarország küszöbön álló uniós elnökségének idején erős hangsúlyt kap majd a tudomány. Az Akadémia elnöke arra mutatott rá, hogy az Európai Unió ma olyan, korábban nem tapasztalt, új kihívásokkal néz szembe, mint például az energiaellátás és az energiabiztonság.

„Ha az euró gyengül, akkor mind veszélybe kerülünk”

A magyar külügyminiszter szerint az Európai Uniónak erős euróra van szüksége ahhoz, hogy a világ legversenyképesebb régiója legyen. Martonyi János az Európai Unió előtt álló kihívások témájában az Akadémián rendezett keddi konferencián közös energiapolitika megteremtését is szorgalmazta. Martonyi azt mondta: a magyar elnökség szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a közösség erősebb legyen, de ehhez arra van szükség, hogy intézményei együtt tudjanak működni, egyezségre jussanak. Nemcsak az eurózóna országainak van szüksége az erős euróra, hanem az egész uniónak. Ha az euró gyengül és veszélybe kerül, akkor mind veszélybe kerülünk – figyelmeztetett. Martonyi szólt arról is, hogy a kulturális és nyelvi változatosságot speciális európai értékként fontosnak tartja a közösség jövője szempontjából.

(MTI)