A helyettes államtitkár szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a bizottság véleménye egyértelmű azt illetően, hogy az alaptörvénynek nincs „extraterritoriális jellege”, és jogos, hogy a kormány felelősséget szeretne vállalni a határon túli magyarokért.
A Velencei Bizottság az új magyar alaptörvényről készített, hivatalosan hétfőn közzétett véleményében üdvözölte a törekvést, hogy a magyar alkotmányos rendet összhangba hozzák a közös európai demokratikus értékekkel és előírásokkal, valamint azt, hogy az új alkotmány megőrzi a parlamentáris köztársasági berendezkedést. Ugyanakkor megállapította, hogy az alaptörvény megalkotásának folyamatát befolyásolta az átláthatóság hiánya, illetve azt, hogy hiányosságok voltak a többség és az ellenzék közötti párbeszédben.
Prőhle Gergely kérdésre válaszolva elmondta: Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter véleménye „sajátos és egyedi interpretációja” a bizottság álláspontjának. Egyértelmű, hogy a külhonban élő kisebbségekért elsősorban az az ország felelős, amelyben élnek, de egyik nemzetközi dokumentum sem vitatja, hogy az anyaország is vállalhat értük felelősséget – közölte.
A szlovák külügyminisztérium hétfőn üdvözölte a testület állásfoglalását. Pozsony szerint a bizottság teljes mértékben megerősítette Szlovákiának az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos álláspontját, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozók védelméért elsősorban az az ország felelős, amelyben a kisebbség él.
Az államtitkár kifejtette: folyamatos a konzultáció Szlovákiával a kisebbségeket illetően, és a két ország vezetése ígéretet tett, hogy nem a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak.
Gulyás Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő hozzátette: üdvözlik, hogy Mikulás Dzurinda ilyen fontosnak tartja a testület állásfoglalását, de a bizottság minden véleményét, így a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos dokumentumot is érdemes lenne figyelembe vennie.
Prőhle Gergely szerint nem kétséges, hogy kritikai megállapítások is vannak az állásfoglalásban, de ezek végén mindig az szerepel, hogy a gyakorlati megvalósulás a döntő. Úgy vélte, a bizottság álláspontja fontos állomása az alaptörvénnyel kapcsolatos nemzetközi visszhangnak. A magyar diplomácia több szempontból figyelembe veszi, tiszteletben tartja az állásfoglalást, és készen áll a konzultációra, ahogyan eddig is – mondta.
Gulyás Gergely kiemelte: alapjában véve kedvező a bizottság állásfoglalása, de vannak a dokumentumban olyan állítások, amelyeket nem tudnak elfogadni. A képviselő úgy vélte, egy ilyen részletes dokumentumnál természetes is, hogy egyes megállapításokkal nem értenek egyet. Ugyanakkor hangsúlyozta, a bizottság állásfoglalása egyértelmű: Magyarország hatalommegosztáson alapuló demokratikus jogállam lesz az alaptörvény életbelépése után is. A vitatott részletekkel kapcsolatban megjegyezte: korábban 28 területen volt szükség kétharmados törvényre, az új alaptörvény azonban csak 26 ilyen területet határoz meg.
Az Alkotmánybíróság elnökének megválasztásáról közölte: a bizottságnak figyelembe kellene vennie, hogy az európai országokban többféle gyakorlat létezik e tekintetben. Az Alkotmánybíróság erősödik az új alaptörvénnyel – vélekedett.
Felidézte, a bizottság szerint nem volt megfelelő az együttműködés a kormány és az ellenzék között az alkotmányozásban, amivel egyetértenek, de úgy látják – mondta a fideszes képviselő –, hogy ezért az ellenzéket terheli a felelősség.
A képviselő megjegyezte: a bizottság üdvözölte, hogy márciusi ajánlásait figyelembe vette Magyarország az alaptörvény kidolgozásánál.
(MTI)
origo.hu
Új módszerrel próbálkoznak pénzt szerezni csalók: szexvideókkal fenyegetőznek
