Fosterék nevéhez olyan ismert épületek kötődnek, mint a romjaiból újjáépített berlini Reichstag üvegkupolája, a londoni City fölé emblémaként magasodó „Uborka”, a szintén londoni Millennium Bridge vagy a Temze partján hanyatt eső City Hall. Ők tervezték a méltán világhírű Millau viaduktot és az USA-tól Szingapúron át Abu-Dzabiig egy sor épületet, amelyek közös ismérve, hogy nyomban a város ékkövévé, turisztikai látványosságává váltak. Magyarországon eddig még nem valósult meg Foster nevéhez kötődő építmény, pedig Budapest is érdemelne már legalább egyet.
Az első Foster-terv, a Zeppelin-ház néven is elhíresült Új Városközpont projekt indult elsőként, egyre inkább az tűnik valószínűnek, hogy az Angyalföldre tervezett Foster-irodaház lesz kész előbb. A Dózsa György út, Kassák Lajos utca, Taksony utca és Tüzér utca által határolt 9200 négyzetméteres telken megvalósuló épület terve nem annyira bátor, mint a Zeppelin-házé, de még mindig sokkal érdekesebb, mint a legtöbb manapság Budapesten épülő ház – gondolva itt a neo-bauhaus-apartmanház gyenge színvonalon, viszont unásig ismételt formajegyeire.
E területen a már bezárt Gyógyászati segédeszközgyár részben romos épülete, egy hatvanas évek – ma már nem éppen népszerű – építészeti divatját tükröző irodaház, valamint egy murvával felszórt grund található. Ez utóbbi helyén nemrégiben még a Mol töltötte a szomjazó autókat, de a kutat nemrégiben egy szempillantás alatt elbontották, mégpedig az irodaház érdekében.
Parkra nyitott irodaház
A Dózsa-projekt mögött egy magyar–belga ingatlanfejlesztő cég áll, amely már évekkel ezelőtt megvásárolta az ingatlantömböt – tudtuk meg Arató György XIII. kerületi főépítésztől. A társadalmi egyeztetés a Budapesten szinte elmaradhatatlan lakossági tiltakozás kíséretében zajlott, de végül sikerült a felháborodott civilekkel megértetni, hogy a pazar irodaház nem le-, hanem éppenséggel felértékeli a környéket. Az épület magasságával és méretével kapcsolatos lakossági aggályok eloszlatásával végül minden akadály elhárult az elől, hogy tavaly szeptemberben a kerület képviselő-testülete jóváhagyja a szabályozási terv módosítását. A beruházó zöld lámpát kapott, kezdheti Fosterék tervének részletes kidolgoztatását. Az engedélyezési terveket 2013–2014-ben készíti el az iroda – tudtuk meg –, ezt követően indulhat a megvalósítás.
Az irodaház külső megjelenését tekintve a brit tervezőiroda legjobb hagyományait követi. A látványtervek alapján nem művészet megállapítani, hogy letagadhatatlanul tükrözi alkotójának formai stílusát, valamint azt a szellemiséget, amit a minden részletre és szempontra kiterjedő mély átgondoltsággal lehetne legjobban jellemezni.
Esetünkben egy hétemeletes, a földszinten üzletekből, az emeleteken irodákból álló, összesen 41 400 négyzetmétert magába foglaló épületről van szó. Íves homlokzata üveg és alumínium kombinációjából áll, amely tömbszerűsége ellenére légiességet kölcsönöz az épületnek amellett, hogy az üvegfalak mögé ezáltal korlátlan mennyiségű fény jut. Ez persze gondot is okozna a nagy üvegházhatás miatt, ezért az alumíniumelemek a Kassák-park felőli déli homlokzaton árnyékolástechnikai eszközként is szolgálnak. Az irodaház három szárnyból áll, és egy belső udvart fog közre. A mind a négy oldal felé nyitott, de a Kassák-park felé egy szélesebb nyílással tekintő belső udvar nyilvános közösségi tér lesz, ahol valószínűleg egy kávéház üzemel majd terasszal. A földszinten elhelyezkedő üzletek éppúgy a közösségi tér funkciót erősítik, mint az a lakossági igényre megfogalmazott önkormányzati elképzelés, hogy a ma kizárólag játszótérként, focipályaként és kutyafuttatóként használt Kassák-park egy részét sétatérré alakítják át a Foster-ház építésével egyidejűleg.
A főépítész szerint ezzel az épülettel nemcsak kibővül a Váci útra települt új irodanegyed, de egyben folytatódik az a térfal is a Dózsa György úton, amely ma itt megszakad. A Foster-háztól azt reméli, hogy jelentősen hozzájárul annak a Váci úttól keletre fekvő városrésznek a felemelkedéséhez, ahol az egymás után magasba szökkenő irodaházak búcsúztatják az egykor ipari zónát.
Üvegléghajó
A Foster and Partners tervezőiroda másik budapesti tervével kapcsolatban már egy jó ideje csak borúlátó hírek látnak napvilágot. A belvárosba tervezett és az V. kerületi önkormányzat támogatását eredetileg élvező Új Városközpont-projekttel kapcsolatban nemrégiben úgy nyilatkozott Csipak Péter, a beruházó cég vezetője, hogy legfeljebb néhány hónapos csúszással számol az eredeti ütemtervhez képest.
A bizonytalanságot az okozza, hogy az Új Városközpont a Bécsi utca három lebontandó épületének a helyén épülne fel, a 10. számú házat azonban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) megőrizendőnek ítélte december 29-én. A neoklasszicista épület korábban fővárosi védettséget élvezett, amit valamiért megvontak tőle. A kerület alighanem a KÖH állásfoglalása miatt nem adta ki rá a bontási engedélyt.
Az ingatlanfejlesztő, aki mellesleg okkal feltételezte, hogy nem lesz akadálya annak, hogy felépítse álmai építményét, ugyanakkor vitatja és ellentmondásosnak tartja a KÖH állásfoglalását. Hogy mi lesz a történet vége, jelenleg nem lehet tudni. A kerületi önkormányzat sajtószóvivője megerősítette, hogy jelenleg áll az ügy, mivel a beruházó hónapok óta nem nyújtott be építési engedéllyel együtt egy új bontási kérelmet, és nincs információjuk róla, hogy mi a szándéka.
Színesíti az összképet, hogy a vélemények is jócskán megoszlanak a koncepcióval kapcsolatban, amely akkor is figyelemre méltó, ha végül nem valósul meg. Az Új Városközpont azért nyerte el Zeppelin gróf nevét, mert a városrész fölé magasodó üvegépület felső része egy szivar alakú léghajóra emlékeztetne. Az angol tervezők elképzelése az Országos Építészeti Tervtanács tetszését is elnyerte, amikor 2010-ben szinte egybehangzó támogatással hagyta jóvá és engedte tovább engedélyeztetésre a terveket. Akkor még úgy volt, hogy az átadásra 2013-ban kerül sor.
A hatalmas mélygarázs fölött a földszinten üzletek lennének, de hangsúlyozottan nem egy újabb pláza születne, hanem belvárosi kereskedelmi hagyományoknak megfelelő elegáns boltok kapnának itt helyet. Az emeleti szinteken irodaház működne, a léghajóra hasonlító tetőtérben pedig egy 120 szobás hotel kapna helyet, ahonnan a városra csodálatos körpanoráma nyílna.
A ház különlegessége egy zöld tető, amely közvetlenül a „Zeppelin” alatt kapna helyet. Ez egy 3000 négyzetméteres közpark lenne az épület Bécsi utcával párhuzamos keleti frontján, amelyet az Erzsébet tér felől egy, a Budavári Siklóhoz hasonlatos járművel lehetne megközelíteni. Mivel e tetőpark is a fővárosi házak átlagszintje fölé kerülne, innen bárki kedvére gyönyörködhetne Budapest panorámájában. A látványos épület minden bizonnyal egyfajta attrakciója lenne a belvárosnak, de ezt a véleményt nem osztja mindenki.
Ellenzői leginkább a méreteit kifogásolják, hiszen valóban kiemelkedne abból az egységes épületszintből, amelynek meglétére eddig kínosan ügyelt a főváros. Persze, az üvegléghajó-ötlet adna e vád alól némi felmentést, de ettől a tény még tény marad: kilógna. A kérdés az, hogy ezt hogyan ítéljük meg. Sokan úgy érzik, ettől szinte uralkodna a belvároson, megbontaná annak megszokott arányait, léptékeit.
Mennyi kockázatot mernek vállalni?
Egy épület megítélésében sok a szubjektív elem. A középszer biztos, hogy nem fáj senkinek, ezért az érdektelen házak általában könnyen megszületnek, hogy aztán meg se említsük őket többé lebontásukig. A Fosterék által tervezett építmények viszont többnyire különlegesek, felhívják magukra a figyelmet. Más világvárosokban volt merszük az illetékeseknek bevállalni néhányat a „bátor épületek” közül, így azokból vagy embléma lett, vagy éppenséggel elrettentő példa. Kérdés, hogy nálunk mennyi kockázatot mernek vállalni. Az illetékeseknek abban kell döntésre jutniuk, hogy most akkor a Bécsi utca 10. védendő épület-e, avagy bontható a Zeppelin-ház érdekében. A beruházónak pedig abban, hogy valóban meg akarja-e valósítani a Foster-tervet.
