Hitelt vett fel és pokollá változott az élete

Tavaly októberben a HírTV Célpont című műsora leleplező riportot közölt egy hitelkárosult hölgy és egy erőfölényével gátlástalanul élni próbáló pénzintézet esetéről. Az MNO pillanatfelvételt készített az ügy jelenlegi állásáról.

Tizenöt ponton támadható hitelszerződés

Czirmes György az MNO kérésére elmondta, hogy Móka Krisztina ügye jóval túlmutat önmagán. Ha a végigvitt ügy megjárja a Kúriát több hasonló esettel párhuzamosan, és megszületik 2-3 ítélet, akkor a Jogegységi Tanács döntésével egyfajta precedens teremtődne. Erre jó esély van, mert szerinte legalább tizenöt ponton támadhatók az olyan hitelszerződések, mint amilyen Móka Krisztináé.

Bár – mint mondja – ezeket „devizaalapú” szerződéseknek mondják, ténylegesen devizában nyilvántartott forinthitelek, hiszen az ügyfélnek forintban fizetnek, és a törlesztés is forintban történik. Ha netán valaki devizában akarta volna felvenni a pénzt, azt éppúgy nem tehette meg, mint ahogy azt sem, hogy devizában törlesszen. Márpedig a pénzintézeti törvény egzakt módon meghatározza a devizaszerződés fogalmát: külföldi devizában teljesített hitel devizában törlesztve.

A Ptk. szerint a forinthitel egyetlen ellentételezése a kamat. A pénzintézeti törvény kimondja, hogy a kamat a hitelezőnek a hitel használatáért és kockázatáért fizetett ellenérték. Ha tehát a kamatban mindez benne van, nem jogos további költségeket és kockázatokat felszámolni. Ha mégis így tesznek, az uzsorakölcsönnek minősül.

Egy 1995-ös LB-döntés van arról is, hogy ha a kölcsönös szerződésben egyoldalú módosítást kötnek ki, akkor az ilyen szerződésbe bele kell foglalni a módosítás maximális mértékét. Ha ez nem történt meg, akkor a szerződés érvénytelen.

Az Európai Unió jogrendszere szerint nem lehet egyoldalúan módosítani olyan hitelszerződést, ahol lakóingatlan a fedezet. Magyarországnak át kellett (volna) vennie az európai jogelveket, és ha ezt nem tette meg, az a magyar állam felelőssége.

A szerződéskötéskor, amikor vizsgálták az adós teljesítőképességét, rendszerint fel sem merült, hogy a bank a kamatokat és az egyebeket ilyen mértékben emelheti fel. Ehhez képest a korrekt tájékoztatás helyett „egy általános, értelmezhetetlen és áttekinthetetlen blablát” raktak az ügyfél elé, ami semmi konkrétumot nem tartalmazott, noha a bank hivatalból tisztában volt az árfolyamváltozással járó kockázatokkal. Sőt a várható kilátásokkal is, de azt tudatosan elhallgatta, ami további büntetőjogi felelősséget is felvet. Mindez előrevetíti a szerződés érvénytelenségét – állítja az ügyvéd. Ennek bizonyítékául egy banki tisztviselő által bírósági jegyzőkönyvbe mondott nyilatkozat áll a rendelkezésére. A Ptk. szerint ha nem mondták el, hogy az árfolyam változik, érvénytelen minden ezzel kapcsolatos változtatás a hitelkamatok és egyebek tekintetében.

Czirmes György ügyvéd célja Móka Krisztina ügyében az, hogy a bíróság mondja ki: ügyfelének a 2006-ban kötött szerződést kell teljesítenie, mégpedig az akkori feltételek szerint. Minden más a bank kockázata volt, így az árfolyamváltozás esetleges hátrányai is őket kell, hogy terheljék. A neves ügyvéd nagyon bízik benne, hogy Móka Krisztina – és további negyven, folyamatban lévő pere – ügyén keresztül sikerül kitaposnia azt az ösvényt, amelyen a többi hitelkárosult is jogorvoslatot nyerhet a terheket egyoldalúan az ügyfelekre hárító, válogatott módszereket alkalmazó pénzintézetekkel szemben.