Móka Krisztina férje autószerelő-műhelyére vett fel 2007-ben 27 millió forint hitelt. A kölcsön fedezete két csillaghegyi ház, amelyek Krisztina és édesanyja tulajdonában voltak. Mivel Krisztina BAR-listán szerepelt, ezért nem fordulhatott hitelért bármelyik bankhoz, csak olyan hitelközvetítőhöz, amelyik „problémás” ügyfélnek is ad kölcsönt. Ilyen, úgynevezett „másodlagos pénzintézet” az Általános Hitel és Finanszírozási Zrt., amely a mai napig úgy hirdeti magát, hogy 100 milliós jelzáloghitelt is kész nyújtani anélkül, hogy jövedelemigazolást kérne. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy ennek a pénzintézetnek az is jó, ha a hitel bedől. Sőt lehet, hogy az jó igazán? Ez esetben vihetik az ingatlant potom áron, sőt akár egy bennfentesnek is elpasszolhatják. Egy „ingatlanközvetítőnek”, aki talán még alternatív módszerektől sem riad vissza, ha jobb belátásra kell bírni az ügyfelet.
A férj lelépett, a hitel maradt
Móka Krisztina története maga a rémálom. Elmondása szerint ő egy jómódú lány volt, aki több ingatlant is örökölt, innen volt a fedezet. A hitelfelvételkor vállalt feltételek mellett férjével úgy gondolták, a szerviz bőven képes lesz kitermelni a törlesztőrészleteket. De nem így alakult. A férje zsarolási ügybe keveredett, és rájuk szállt a maffia. A műhelyt, amelyre a hitelt felvették, ráadásul kirabolták, így végül se pénz, se műhely nem maradt. Csak a nagy tartozás. Ezek után a férj lelépett, maga után hagyva a nagy hiteltartozást.
A rászedett feleség ennek ellenére egy ideig fizette a részleteket. Összesen 15 milliót perkált ki a 27 milliós hitel után. A bank által egyoldalúan megemelt törlesztőrészleteket azonban már képtelen volt előteremteni. 2010. május 11-én, némi késéssel ugyan, de még bevitt 1,1 milliót a pénzintézetbe, az ÁHF Zrt. ennek ellenére hat nap múlva mégis felmondta a szerződést. Pár órával később az 50 milliót érő két ingatlan – ismereteink szerint 28 milliós áron – a bank egy volt alkalmazottjának, L. Botondnak a birtokába került a szerződésbe foglalt opciós elővásárlási jog alapján. Hogy miért éppen az övébe, és miért nem volt árverés, amelyen a valós értéket is elérhette volna a vételár, az nagy kérdés. A bank és L. B. közötti összjátékra utal, hogy a jelenleg folyó perben is azonos az ügyvédjük. De ne rohanjunk előre!
Köröz az ingatlankeselyű
A vevő, aki elképesztően olcsón jutott az ingatlanok birtokába, a HírTV október 7-én leadott Célpont című műsorában lelepleződött: maga ismerte el egy telefonbeszélgetés során, hogy tíz éve bedőlt hiteles ingatlanok megszerzésével és értékesítésével foglalkozik, sőt olyan ingatlanokat is be tud mutatni a potenciális vevőnek, amelynek ugyan még fizetik a törlesztőjét, de ő már azt is tudja, hogy be fog dőlni. És ami még érdekesebb: azt is tudja, hogy miután bedőlt, ő rendelkezik felette. L. B. Móka Krisztina két családi házát 36 millióért hirdeti az Interneten, miközben 50 milliónál nem érnek kevesebbet. Ezek szerint az ingatlankeselyű, aki 27 millióért szerezte meg a két házat, kilencmilliót akar fogni rajtuk. Ez az összeg nagyjából stimmel is, hiszen felajánlotta Móka Krisztinának, hogy visszavásárolhatja tőle a saját házait, amennyiben fizet érte 27 milliót, plusz egy tízest a „költségekre”. Ez az eddig letörlesztett 15 millió forinttal együtt 52 milliót jelent hat év alatt, vagyis 25 milliós kamatterhet egy 27 milliós hitelre. Vajon mi ez, ha nem uzsora?
A felügyelet felfigyel
Az ügy érdekessége, hogy a PSZÁF már felfigyel az ÁHF Zrt. üzelmeire. Első fokon pert is nyert a pénzintézet ellen. A felügyelet egyfelől az opciós vételi jog törvénytelen meghosszabbítását kifogásolta, másfelől azt, hogy a pénzintézet teljesíthetetlen feltételeket támasztott az adósokkal szemben. A már említett Célpont című műsorban a szóvivő elmondta, hogy ilyen volt például az, hogy az ügyfeleket lemondatták a jogorvoslat lehetőségéről. Emellett olyan áttekinthetetlen díjstruktúrát konstruáltak, amely révén az is előfordulhat, hogy egyetlen szolgáltatást akár többször is megfizettetnek az ügyféllel.
Móka Krisztina két pert indított a pénzintézet ellen. Egyrészt a közte és a pénzintézet közötti szerződést, másrészt a pénzintézet és L. Botond közötti szerződést támadta meg. Tartozása ma már a büntetőkamatokkal együtt úgy 60 millió körül jár. Megpróbálja elérni, hogy a hitelfelvételkor fennállt feltételek szerint kelljen a törlesztőrészleteket kifizetnie, illetve hogy a bíróság nyilvánítsa semmissé az L. Botond és az ÁHF Zrt. között létrejött „kótyavetyét”.
Szolid nyomásgyakorlás
Móka Krisztina rémtörténete ezen a ponton új elemmel bővült. Bár a mai napig nincsen jogerős kilakoltatási döntés, és a neve is rajta van a tulajdoni lapon, ennek ellenére L. Botond az interneten hirdeti az ingatlanokat. Móka Krisztina elmondása szerint rendszeresen megjelennek bűnöző küllemű figurák az ingatlanánál, és jelenlétükkel, de gyakran szóban is fenyegetik őt. Az ingatlanmaffiás nyomásgyakorlás e csöppet sem ismeretlen formája miatt őrző-védőket kellett felfogadnia saját és édesanyja védelmében.
Ennek ellenére nem adja meg magát egykönnyen. Megbízta képviseletével Czirmes György ügyvédet, aki jelenleg félszáz devizahiteles perében látja el hitelkárosultak védelmét különféle bankokkal szemben. Az Otthon- és Érdekvédők Civil Szövetségének tagjaként is szerepet vállaló ügyvéd kérdésünkre elmondta, hogy ügyfelének szerződése alapvetően tipikusnak mondható. Ez is egy olyan szerződés, amelyben csak a banknak vannak jogai, az adósnak semmi.
Tizenöt ponton támadható hitelszerződés
Czirmes György az MNO kérésére elmondta, hogy Móka Krisztina ügye jóval túlmutat önmagán. Ha a végigvitt ügy megjárja a Kúriát több hasonló esettel párhuzamosan, és megszületik 2-3 ítélet, akkor a Jogegységi Tanács döntésével egyfajta precedens teremtődne. Erre jó esély van, mert szerinte legalább tizenöt ponton támadhatók az olyan hitelszerződések, mint amilyen Móka Krisztináé.
Bár – mint mondja – ezeket „devizaalapú” szerződéseknek mondják, ténylegesen devizában nyilvántartott forinthitelek, hiszen az ügyfélnek forintban fizetnek, és a törlesztés is forintban történik. Ha netán valaki devizában akarta volna felvenni a pénzt, azt éppúgy nem tehette meg, mint ahogy azt sem, hogy devizában törlesszen. Márpedig a pénzintézeti törvény egzakt módon meghatározza a devizaszerződés fogalmát: külföldi devizában teljesített hitel devizában törlesztve.
A Ptk. szerint a forinthitel egyetlen ellentételezése a kamat. A pénzintézeti törvény kimondja, hogy a kamat a hitelezőnek a hitel használatáért és kockázatáért fizetett ellenérték. Ha tehát a kamatban mindez benne van, nem jogos további költségeket és kockázatokat felszámolni. Ha mégis így tesznek, az uzsorakölcsönnek minősül.
Egy 1995-ös LB-döntés van arról is, hogy ha a kölcsönös szerződésben egyoldalú módosítást kötnek ki, akkor az ilyen szerződésbe bele kell foglalni a módosítás maximális mértékét. Ha ez nem történt meg, akkor a szerződés érvénytelen.
Az Európai Unió jogrendszere szerint nem lehet egyoldalúan módosítani olyan hitelszerződést, ahol lakóingatlan a fedezet. Magyarországnak át kellett (volna) vennie az európai jogelveket, és ha ezt nem tette meg, az a magyar állam felelőssége.
A szerződéskötéskor, amikor vizsgálták az adós teljesítőképességét, rendszerint fel sem merült, hogy a bank a kamatokat és az egyebeket ilyen mértékben emelheti fel. Ehhez képest a korrekt tájékoztatás helyett „egy általános, értelmezhetetlen és áttekinthetetlen blablát” raktak az ügyfél elé, ami semmi konkrétumot nem tartalmazott, noha a bank hivatalból tisztában volt az árfolyamváltozással járó kockázatokkal. Sőt a várható kilátásokkal is, de azt tudatosan elhallgatta, ami további büntetőjogi felelősséget is felvet. Mindez előrevetíti a szerződés érvénytelenségét – állítja az ügyvéd. Ennek bizonyítékául egy banki tisztviselő által bírósági jegyzőkönyvbe mondott nyilatkozat áll a rendelkezésére. A Ptk. szerint ha nem mondták el, hogy az árfolyam változik, érvénytelen minden ezzel kapcsolatos változtatás a hitelkamatok és egyebek tekintetében.
Czirmes György ügyvéd célja Móka Krisztina ügyében az, hogy a bíróság mondja ki: ügyfelének a 2006-ban kötött szerződést kell teljesítenie, mégpedig az akkori feltételek szerint. Minden más a bank kockázata volt, így az árfolyamváltozás esetleges hátrányai is őket kell, hogy terheljék. A neves ügyvéd nagyon bízik benne, hogy Móka Krisztina – és további negyven, folyamatban lévő pere – ügyén keresztül sikerül kitaposnia azt az ösvényt, amelyen a többi hitelkárosult is jogorvoslatot nyerhet a terheket egyoldalúan az ügyfelekre hárító, válogatott módszereket alkalmazó pénzintézetekkel szemben.
