Az Egyesült Királyság bíróságai 2009-ben három nagyon súlyos bűncselekmény miatt szabtak ki tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést. A vád az egyik esetben az volt, hogy egy korábbi emberölés elítéltje – feltételes szabadsága idején – elrabolta, majd több szúrással megölte a feleségét. Egy másik ügyben a bíróság azt állapította meg, hogy a tettes nyereségvágyból, előre megfontoltan lelőtte a nővérét és annak két gyermekét, ezután azt a látszatot keltette, hogy a gyerekeket az anyjuk ölte meg, s magával is végzett. A harmadik tettest azért marasztalták el, mert előre kitervelten megölt négy homoszexuális férfit.
A három elítélt külön-külön kereste meg az Emberi Jogok Európai Bíróságát, kérelmüket azonban együttesen bírálták el. A strasbourgi fórum január 17-én azt állapította meg: a brit bíróságok tisztességes és alapos megfontolás után szabták ki a tényleges életfogytig tartó büntetést. Az indoklás szerint a három döntés nem ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, mert nem feltűnően aránytalan és nem sérti a kínzás, a megalázó, embertelen bánásmód tilalmát.
Érdeklődésünkre Gellér Balázs egyetemi oktató, a bűnügyi tudományok tanára úgy vélte: a strasbourgi álláspont megerősíti, hogy a hazai jogalkotás és joggyakorlat összhangban van az európai normákkal. Januártól az alaptörvény is rendelkezik a tényleges életfogytig tartó fegyházról, s rögzíti, hogy ez csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt alkalmazható.
A szakember elmondása szerint Magyarországon régen is volt tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, de csak azoknak az ügyében szabhatták ki, akiket korábbi cselekményük miatt is életfogytiglani börtönre ítéltek. Első bűncselekményért 1999 óta róhatja ki a bíróság a tényleges életfogytot. Ebben az esetben az elkövető nem bocsátható feltételes szabadságra. Jogerős ítélet alapján jelenleg tizenhatan raboskodnak életük végéig.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
