A jelenleg bizonytalan szavazók jelentős része úgy érzi, nincsen beleszólása a politikába, ennek ellenére egy részük elmegy szavazni – mondta el lapunknak Jávor Benedek, az LMP újonnan megválasztott frakcióvezetője. Az LMP célkitűzése, hogy sokkal nagyobb beleszólást és részvételt biztosítson az állampolgároknak a közügyekben, és ennek a gyakorlati megvalósítására kapott felhatalmazást az LMP a kongresszustól – tette hozzá. Jávor kifejtette, hogy az állampolgári véleményeket szeretnék becsatornázni a párt politikájába, amit közvetítenének a parlament, a döntéshozók felé. Terveik között szerepel utcai fogadóórák tartása, de olyan akciókat is szerveznének, amelyekben az állampolgárok is nagyobb szerepet kaphatnak.
Bíznak magukban
Jávor szólt arról is, hogy képesnek kell lenniük arra, hogy a kritikák ellenére elmagyarázzák a választóknak, miért döntöttek többek között amellett, hogy kimaradnak a szerveződő ellenzéki kerekasztalból. Az LMP frakcióvezetője szerint az elmúlt 22 év kétosztatú politikai terének a megtörése elsőrendű feladat, mivel újra és újra bebizonyosodott, hogy mekkora károkat képes okozni ez a megosztottság. „Tudjuk, hogy kockázatos stratégiát választottunk, de ebbe a politikai irányba kell elmozdulni, és nem szabad csupán a hatalom megszerzését célként kitűzni, hanem ügyek és politikai javaslatok mentén kell a vitákat lefolytatni” – hangsúlyozta a politikus.
Tényleg névleges a parlament?
Nem hagyjuk ott a parlamenti politizálást – reagált Jávor azon felvetésünkre, hogy Karácsony Gergely 2006 őszén még arra szólította föl Pokorni Zoltánt, hogy térjen vissza az Országgyűlés falai közé. Az Új Ellenállás csupán nagyobb hangsúlyt helyez a parlamenten kívüli akciókra – tette hozzá. 5-6 évvel ezelőtt bár súlyos válságban volt a magyar demokrácia, az akkori ellenzék parlamenten belüli jogait a kormány nem korlátozta. „Névlegessé teszi a parlamenten belüli politizálást az Országgyűlés decemberi döntése a törvények gyorsított elfogadásáról” – fogalmazott.
„Nem gondolkodunk ilyenben”
Jávor elmondta, hogy parlamenten kívüli ellenzéki pártokkal eddig nem egyeztetett, de eddig is volt kooperáció. „Nyitottak vagyunk az együttműködésre azon erők irányában, akik nem asszisztáltak a korábbi, a demokrácia minőségét romboló intézkedésekhez” – mutatott rá a frakcióvezető. „Mindenképpen választási együttműködésnek számítana, ha az LMP bizonyos körzetekben nem indítana jelölteket, míg más helyeken az ellenzéki pártok nem állítanának ellenünk jelölteket” – vélte Jávor, hozzátéve: „Az LMP kongresszusának kétharmados arányban kellene döntenie ilyen fajsúlyú kérdésekben, így jelenleg nem is gondolkodunk ilyenben.”
Egyértelmű üzenet
Marad tehát a schifferi út, vagyis az LMP önálló erőként – pólusként – készül a 2014-es választásokra. A már meglévő szavazók mellett a célcsoport egyértelmű: a 2010-ben a Fideszre voksoló, de azóta a „pénztárca mentén” elpártolók tábora. Az LMP az MSZP és a DK jelenlegi támogatóinak ugyanis aligha alternatíva, de az általában vett baloldali és liberális szavazók szimpátiáját is nehézkes lesz elnyernie, miután kimarad a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztalból. Mindenesetre az LMP „kint maradása” egyértelmű üzenet a többi demokrata pártnak: békésen és versenyben kell előre menniük – olvashattuk az Intézet a Demokratikus Átalakulásért nevű, MSZP-hez közelálló szervezet rövid elemzésében a kongresszus történéseiről.
Mint ismert: az LMP hétvégi, XVII. kongresszusán döntés született arról is, hogy nem lesz „kétfejű” a párt, tehát a korábbi tervekkel szemben nem lett két elnöke az alakulatnak. Döntöttek arról is, hogy önállóan indulnak a következő választáson, és nagyobb hangsúlyt helyeznek az utcai politizálásra.
