Látszólag kis esemény helyszíne volt a magyar üzletlánc Krisztina téri (I. kerület) boltja, de több száz helyi családnak nyújt kapaszkodót ebben a nehéz időszakban az önkormányzat által kezdeményezett és már meg is valósított szociáliskártya-rendszer.
– Azon gondolkodtunk, hogyan juttathatnánk el a legcélzottabban a legmegfelelőbb segítséget a kerületi lakosoknak, így jutottunk el a kártya gondolatáig – mondja Nagy Gábor Tamás várkerületi polgármester. A Magyarországon úttörő kezdeményezéssel az volt a cél, hogy a népjóléti keretből az egyes háztartásokba eljutó pénzből ne alkoholt vagy cigarettát vásároljanak, hanem az úgynevezett alapélelmiszerekhez juthassanak hozzá.
Nagy Gábor Tamást kérdezte az MNO
– Hány kártya kiosztására készülnek, mennyire van kapacitás?
– A kapacitás felülről nyitott, tehát amennyi ilyen határozat születik, annyi kártya gazdára is talál.
– Jövedelmük szerint kik jogosultak?
– A jogosultságot központi jogszabályok határozzák meg, annak jár, aki igazolható módon a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, illetve időszakilag vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, továbbá saját és családtagjai jövedelmének egy főre jutó átlaga nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 százalékát, ez ma 62 700 forint. Ezt mi a kerületben picit megemeltük, szélesítettük.
– Az önkormányzat mekkora keretet különített el erre?
– Van egy nagyobb népjóléti keret, nyolcvanmillió forint, és azon belül van mozgásterünk, mintegy 20-30 millió forint értékig. De aki erre rászorul, annak mindenképpen adunk.
– Hány háztartás részesül segítségből?
– Akár háromszáz család is hozzájuthat a szociális kártyához.
– Fidesz–KDNP-s többségű az önkormányzat, volt, aki nem támogatta a kezdeményezést?
– Nem. Egyöntetűen mögé álltak.
– Más boltok jelentkeztek már, hogy náluk is lehessen a kártyával vásárolni?
– Egyelőre nem, de az első lépés volt csupán, hogy a legnagyobb helyi bolthálózattal ezt elindítottuk, azért, hogy mindenki a lakhelye közelében hozzájuthasson a kedvezményhez.
– Hogyan érik el, hogy más ne kerüljön a kosárba az úgynevezett alapélelmiszereken kívül, amikor valaki a szociális kártyával vásárol?
– Amikor vásárolnak, az elektronikus rendszer korlátozza a termékkört, tehát nem fogadja be a rendszer azokat a tételeket, amelyek nem szükségesek a létfenntartáshoz, azokat a kártyahasználat után külön lehet kifizetni. Ez egy informatikai konstrukció.
– Évente újraigényelhető majd a kártya, de meddig tart a program?
– Nyilván kezdeti stádiumban lévő történet, de hogyha ez beválik, akkor nincs semmi határ, akár ciklusokon át is működhet.
– Eljuthat ez az infrastruktúra az I. kerületen kívül máshová is, akár a leghátrányosabb helyzetű településekre?
– Semmi akadálya, úgy tudjuk, hogy vannak már más helyütt is kezdeményezések erre, Kaposváron és Hatvanban is talán hamarosan beindul, de mi lettünk az elsők.
A jogosultságot törvény rendezi – 2012-ben 62 700 forintos havi jövedelem lehet legfeljebb –, és akinek jár, az a szociális kártyára havonta 7500 forintos feltöltést kap a budavári önkormányzattól, amely pontosan azért, hogy mindenkinek jusson, akinek jár, nem zárta fölülről a több tíz milliós támogatási keretet.
A polgármester szerint ez kimondottan fizikai segítség, és nem csak azért, mert a legszükségesebbekből kell havonta 7500 forinttal kevesebbet költeni; a CBA-val kötött megállapodás azt jelenti, hogy valamennyi kerületi lakos a lakhelyéhez igen közel tudja használni a kártyát – az üzletláncnak hét egysége van a kerületben a Gellért-hegytől a Déli pályaudvarig.
– Eddig utalványok jártak, most már 21. századi módszerekkel élünk, és ez országos mintává is válhat – jelezte a polgármester.
A CBA képviseletében Fodor Attila kommunikációs vezető számolt be arról, hogy a kártyahasználat múlt szerdai első lehetősége óta 180 ezer forintnyi „szociális vásárlás” történt a kerületi boltokban, és ez száz tranzakció között oszlik meg, értékelése szerint látható tehát, hogy népszerű lesz. A hálózat egyébként plusz ötszázalékos kedvezményt is beépít az egyes termékek árába a szociális kártyával való vásárlás esetén.
Az egy évre igényelhető és a népjóléti iroda által kiállított kártya mögötti informatikai rendszer alapvető élelmiszernek tekinti a tejet, a tejtermékeket, a kenyeret, a cukrot, a lisztet, a rizst, az olajat, a krumplit, az almát, a húst és a felvágottat, de ezek között a fajták szerint nem tesz különbséget – amúgy is a vásárlók érdeke, hogy minél többet vehessenek a havi 7500 forintos keretből. A rövid tájékoztató után három rászoruló sikeres próbavásárlást bonyolított le a krisztinavárosi üzletben.
