A Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban című műhelykonferencia sajtótájékoztatóján a helyettes államtitkár szólt arról: az államnak a legtehetségesebbeket támogatnia is kell.
Kis Norbert kitért a nemzeti fejlesztési törvényre, „amely egyes stratégiai kérdéseket már eldöntött, megkezdődött az új finanszírozási rendszer felépítése, amelynek alappillérei az intézményi támogatás, az ösztöndíj és a részösztöndíj”, valamint fontos eleme a felsőoktatás költségvetésének az önköltséges hallgatók által fizetett képzési díj.
Az idei feladatok közé sorolta a négyéves intézményfejlesztési terveket, amelyeket a fenntartóknak a főiskolákkal, egyetemekkel együttműködve kell elkészíteniük. Az intézkedések célja, hogy a mennyiségi növekedés után a minőség erősítésére lehessen koncentrálni – mondta, megjegyezve: az állami támogatás is egyre inkább a minőséget díjazza.
Kiemelte: a felsőoktatásban új típusú stratégiai tervezés kezdődött, amelynek lényege, hogy „nem ragadják ki a felsőoktatást a nemzetstratégiai térből”. Így elérhető, hogy „ne csak beszéljünk arról: a felsőoktatásnak a valós gazdasági, munkaerő-piaci prognózisokhoz és tervekhez kell igazodnia”, hanem ez meg is valósuljon. Ez az államilag támogatott hallgatói keretszámokban már megjelenik – tette hozzá.
Farkas Krisztina, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára kiemelte: olyan kormányrendeletet készítenek elő, amely a teljes stratégiai tervezési rendszert szabályozza, ideértve nemcsak a tervezést, hanem a megvalósítást, az értékelést, illetve a visszacsatolást is. Enélkül nem lehet megoldani a közpolitikai feladatokat – mutatott rá.
Mint mondta, a kormányzat azt szeretné elérni, hogy a környező országokhoz hasonlóan Magyarországon is kormányzati szintű stratégiai menedzsmentrendszert hozzanak létre. Ez azt jelenti, hogy olyan megvalósítható terveket kell készíteni, amelyekhez a költségvetési és fejlesztési források megvannak – hangsúlyozta.
Kitért arra: a tervezett kormányrendelet szól majd a stratégiai jellegű dokumentumokról is, amelyekben nemzeti, középtávú stratégiák szerepelnek. Hozzátette: ezek közül a társadalmi felzárkózási stratégia és a Magyar Növekedési Terv már létezik, ehhez kell kapcsolódniuk a szakpolitikai stratégiáknak, mint például a vidékfejlesztési stratégiának.
A helyettes államtitkár a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programról elmondta: az évente megújul majd, és évről évre határozzák meg az újabb célokat.
Felhívta a figyelmet arra: a 2014–2020 közötti ciklusra vonatkozó EU-s tervezési rendszernek és az ország szakpolitikai stratégiáinak összhangban kell lenniük. Ennek érdekében hozza majd létre a kormányzat a stratégiai egyeztető fórumot, amelynek célja lesz, hogy az összes stratégiai tervezési dokumentumot összehangolják.
Kérdésre Kis Norbert elmondta: az intézményfejlesztési tervek arról szólnak, hogy miként kell változnia a képzési struktúrának egy adott intézményen belül. Az állam azonban nem hagyja magára a felsőoktatási intézményeket, hanem segít abban, hogy felkészülhessenek a változásokra – fűzte hozzá.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.