Nincs probléma, a BKV önkormányzati tulajdon

A Főpolgármesteri Hivatal szerint a Malév privatizált cég volt, a BKV azonban száz százalékban önkormányzati tulajdonban van.

WA
2012. 02. 06. 10:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hivatal ezt arra reagálva közölte hétfőn az MTI-vel, hogy Rogán Antal V. kerületi polgármester, a parlament és a főváros gazdasági bizottságának fideszes elnöke egy televíziós műsorban azt mondta, az idén a BKV esetében is felmerülhet a tiltott állami támogatás problémája, csakúgy mint a közelmúltban a Malév esetében.

A Főpolgármesteri Hivatal szerint a Malév állami támogatása az EU-s szabályokkal összeegyeztethetetlen volt. A BKV azonban – a Malévval szemben – száz százalékig önkormányzati tulajdon, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig csak akkor kifogásolja az állami támogatást, ha az többszöri, kismértékű és nem áttekinthető módon történik.

Május elsejétől kell alkalmazni az uniós rendeletet

A Malév állami támogatásának uniós elmarasztaló döntése egyetlen részelemében sem releváns a BKV finanszírozása szempontjából – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfőn Facebook-oldalán.

A BKK közleményében jelezte: a budapesti tömegközlekedés esetében május elsejétől kell kötelezően alkalmazni a közösségi közlekedésre vonatkozó uniós rendeletet, mivel ekkor jár le a BKV-val kötött közszolgálati szerződés.

Eszerint a tömegközlekedési szolgáltatók felett megrendelői szakmai szervezetnek kell működnie, amely ellenőrzi a szolgáltató költségeit, képviseli az utasok érdekeit a szolgáltatóval szemben, és szervezi a város tömegközlekedését. Az uniós jog másik fontos szabálya, hogy a tömegközlekedés finanszírozásának a jegy- és bérletbevételekből befolyó bevételekkel nem fedezett indokolt költségeket fedeznie kell.

A BKK jelezte: Budapest új vezetése többek között éppen az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében hozta létre a BKK-t, és hajtja végre átalakítási programját a BKV-nál és a közlekedés intézményrendszerében. Akkor nem tudnának megfelelni az uniós szabályoknak, ha a BKK nem jött volna létre, illetve akkor sem, ha a kiszámítható, stabil, ellenőrzött, normatív finanszírozási rendszer nem alakul ki. Az uniós szabályok megsértése esetén a legfőbb kockázat a Malév példájával ellentétben nem a támogatások visszafizetési kötelezettsége, hanem az uniós fejlesztési támogatásokra való jogosultság megszűnése, amely a 4-es metró és a villamosprojektek kapcsán elkerülendő – olvasható a BKK közleményében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.