Nincs probléma, a BKV önkormányzati tulajdon

A Főpolgármesteri Hivatal szerint a Malév privatizált cég volt, a BKV azonban száz százalékban önkormányzati tulajdonban van.

WA
2012. 02. 06. 10:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hivatal ezt arra reagálva közölte hétfőn az MTI-vel, hogy Rogán Antal V. kerületi polgármester, a parlament és a főváros gazdasági bizottságának fideszes elnöke egy televíziós műsorban azt mondta, az idén a BKV esetében is felmerülhet a tiltott állami támogatás problémája, csakúgy mint a közelmúltban a Malév esetében.

A Főpolgármesteri Hivatal szerint a Malév állami támogatása az EU-s szabályokkal összeegyeztethetetlen volt. A BKV azonban – a Malévval szemben – száz százalékig önkormányzati tulajdon, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig csak akkor kifogásolja az állami támogatást, ha az többszöri, kismértékű és nem áttekinthető módon történik.

Május elsejétől kell alkalmazni az uniós rendeletet

A Malév állami támogatásának uniós elmarasztaló döntése egyetlen részelemében sem releváns a BKV finanszírozása szempontjából – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfőn Facebook-oldalán.

A BKK közleményében jelezte: a budapesti tömegközlekedés esetében május elsejétől kell kötelezően alkalmazni a közösségi közlekedésre vonatkozó uniós rendeletet, mivel ekkor jár le a BKV-val kötött közszolgálati szerződés.

Eszerint a tömegközlekedési szolgáltatók felett megrendelői szakmai szervezetnek kell működnie, amely ellenőrzi a szolgáltató költségeit, képviseli az utasok érdekeit a szolgáltatóval szemben, és szervezi a város tömegközlekedését. Az uniós jog másik fontos szabálya, hogy a tömegközlekedés finanszírozásának a jegy- és bérletbevételekből befolyó bevételekkel nem fedezett indokolt költségeket fedeznie kell.

A BKK jelezte: Budapest új vezetése többek között éppen az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében hozta létre a BKK-t, és hajtja végre átalakítási programját a BKV-nál és a közlekedés intézményrendszerében. Akkor nem tudnának megfelelni az uniós szabályoknak, ha a BKK nem jött volna létre, illetve akkor sem, ha a kiszámítható, stabil, ellenőrzött, normatív finanszírozási rendszer nem alakul ki. Az uniós szabályok megsértése esetén a legfőbb kockázat a Malév példájával ellentétben nem a támogatások visszafizetési kötelezettsége, hanem az uniós fejlesztési támogatásokra való jogosultság megszűnése, amely a 4-es metró és a villamosprojektek kapcsán elkerülendő – olvasható a BKK közleményében.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.