A férfi, aki tudja, mitől van nők elleni erőszak + Videó

A nők elleni erőszakra hívta fel a közvélemény figyelmét a NANE nőnapi akciója, amit kiszimatoltak a tüntetni készülő Szolidaritás aktivistái is.

2012. 03. 09. 7:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Délután 4-re hirdette meg nőnapi demonstrációját a NANE nőket segítő egyesület, de ekkor még olyannyira csak egy „Éhes vagyok” táblát tartó, térdeplő férfi és egy sor virágárus volt a Blahán a buszra várakozókon kívül, hogy fel kellett hívni a főszervező Szabó Gabriellát, hogy mi a dörgés. Aztán negyed 5 után csak megjöttek az öntudatos amazonok, s felállították a névtelen nők ellen elkövetett vétkeket ábrázoló vörös figuráikat. Míg el nem felejtjük: az „alig demonstrációt” két szöszi rendőrnő biztosította.



Az MNO videós stábja a nagy eseménytelenségben jó pár embert megkérdezett, mégis mit gondol a nőkkel szemben elkövetett bűncselekményekről, de arra a kérdésre, hogy vajon mi váltja ki ezt a típusú gazemberséget, nem mindenki tudott válaszolni. Hogy valamilyen hangulat is kialakuljon azért, felbukkant néhány olyan figura – dobbal a nyakában –, aki a Hallgatói Hálózat februári tüntetésén is adta a ritmust, sőt a hétvégén demonstrálni készülő Szolidaritás aktivistái is jól rátapadtak a kis létszámú rendezvényre. Az LMP-s aláírásgyűjtők azért nem illeszkednek a sorba, mert ők a „tünti” előtt már jóval ott voltak a Blaha Lujza téren.


A NANE aktivistájától a helyszínen választ vártunk kérdéseinkre: kiemelten közhasznú egyesületként milyen képzéseket nyújtanak a témában, felvették-e jogi kezdeményezéseik miatt a kapcsolatot a kormánnyal, illetve hol tehetne még többet az állam a nők elleni erőszak ügyében.

– Nincsenek nálunk megfelelő törvények, amelyek megvédenék a nőket – fogalmazott az MNO kérdésére Nagy Mónika. Úgy véli, az intézményrendszer is úgy áll a nők elleni erőszak kérdéséhez, mint ami normális és megszokott. Az állam szerinte „minden területen” többet kell, hogy tegyen a jelenség visszaszorítása érdekében, első lépésként meg kell hozni a családon belüli erőszakról szóló törvényt. Nagy Mónika hangsúlyozta, hogy az erőszak hatására a nők általános önbizalma és önbecsülése lecsökken, emiatt pedig az ellátórendszer bántalmazott nőkkel szembekerülő tagjai sokszor azt gondolják, elmebeteggel állnak szemben.


Nagy megjegyezte, a törvényalkotók kikérik a NANE véleményét is a döntéshozatal előtt, de nagy arányban inkább nem kerülnek be a jogszabályokba, amiket javasolnak. A honlapjukon hirdetett képzésekről azt mondta, szociális munkásoknak, rendőröknek és bíróknak is nyújtanak plusztudást arról, hogy „hogyan néz ki a családon belüli erőszak, milyen fajtái vannak, mi a dinamikája, milyen hatással van az áldozatokra, és hogyan lehetne hatékonyan fellépni az áldozatok védelme érdekében”. Figyelmeztetett rá, hogy sok tévhit él a bántalmazókról is, ezeket szintén segítenek eloszlatni.

Hogy nem a kriminológia tárgyköréből kiragadott ügy-e önmagában a nők elleni erőszakot vizsgálni, így fogalmazott: – Szerintem mindenki tüntessen azért, amiért akar. Egyébként is, ez a világ társadalmának 51 százalékát érinti, az ellenük irányuló erőszak nagyon-nagyon fontos dolog – mondta az MNO-nak kissé kurtán-furcsán a segély onalon önkéntesként dolgozó aktivista.


A dobolás főpróbája és az „előadás” között még körülnéztünk a lepedőfeliratok és a virágárusok sűrűjében – izgalmas „végtermék” az MNO videójában!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.