Szolgáltatás, ellenőrzés, igazgatás – e három szóval határozta meg az Országos Bírósági Hivatal (OBH) feladatát Handó Tünde, a testület elnöke pénteken Kaposváron, a magyar jogalkotásról és az átalakulóban lévő közigazgatás változásairól szóló, az idén 20. alkalommal megrendezett Jogi beszélgetések című tanácskozáson.
A bíróságok központi igazgatásának új rendszeréről tartott előadásában úgy fogalmazott: a korábbi rendszer nem tudta megfelelően kezelni a bíróságok anyagi és személyi erőforrásait. A bírók és a bíróságok közötti munkateher aránytalansága volt az egyik legkomolyabb kritika, de az igazgatás és ítélkezés átláthatóságát ugyancsak komoly kritika érte – mondta az OBH elnöke. Handó Tünde szerint a modellváltás lényege a központi igazgatás és a szakmai irányítás kettéválasztása, amit jól tükröz a bírósági szervezetekről szóló törvény.
Navracsics Tibor kedden egy esti televízió-műsorban kifejtette: a kormány azért kezdeményezte a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítását a Velencei Bizottság észrevételei után, mert a bizottság több ponton félreérthetőnek tartja a szabályozás szándékait, vagy más szándékot tulajdonít neki, mint a jogalkotó.
Ismert, a közigazgatási és igazságügyi miniszter az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörébe helyezné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke igazgatási feladatainak egy részét. Álláspontja szerint mindezzel hatékonyabb és átláthatóbb lenne az igazságszolgáltatás működése.
„Korszakos jelentőségű”
A legfőbb ügyész szerint korszakos jelentőségű az ügyészség életében az alaptörvény azon megfogalmazása, amely azt mondja, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője. Ez a rendelkezés határozottan és véglegesen, vagy hosszú időre kijelöli az ügyész helyét ebben a rendszerben, „komoly tartalma van, és komoly következményei is vannak, és lesznek is a jövőben” – hangsúlyozta Polt Péter az ügyészség struktúráját, feladatait és tevékenységét vázoló előadásában.
A legfőbb ügyész szerint az alaptörvény ezzel választ ad arra a kérdésre is, hogy „vajon az ügyész jogszolgáltató feladatot lát-e el, vagy pedig az igazságszolgáltatásban tevékenykedik, azaz az anyagi igazságnak a felderítése a feladata”. Polt Péter hozzátette: nem kell szembeállítani törvényességet és az anyagi igazságot, az ügyész feladata „az anyagi igazságnak a kiderítése a törvényes keretek között”, ezt határozza meg az alaptörvény is.
