A Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol történész és történelemtanár-képzés régóta folyik, elengedhetetlenné vált, hogy működjön történettudományi doktori iskola is. Már korábban is történtek kísérletek a megalapítására, de eddig ez rendre meghiúsult. 2011-ben azonban az Akkreditációs Bizottság egyhangúlag támogatta a létrejöttét. Történészkonferenciával pecsételték meg az intézmény létrejöttét.
Komoly elvárásoknak kellett megfelelni. A doktori iskola megalapításához négy olyan egyetemi tanárt kell felmutatni, akinek a „keze alatt” már legalább három doktorandusz szerzett PhD-fokozatot. Az iskola törzstagjai közt pillanatnyilag öt MTA-doktor, három kandidátus szerepel, aki közül négyen rendelkeznek egyetemi tanári címmel, és számosan habilitált egyetemi docensek – sorolja Szakály Sándor történészprofesszor, a doktori iskola vezetője megemlítve, hogy a törzstagokon kívül 17-18 oktató vesz részt a doktoranduszképzésben a református egyetemről és külső kutatóintézetekből.
A konferencia szünetében Szakály Sándor az MNO kérdésére kifejtette: nagyon nehéz egy új doktori iskolánál megtalálni az összhangot az egyetem szellemiségével, a múltjával és a törzstagok kutatási területével. Ráadásul olyan fő profilt kellett kialakítani, amely tematikáját tekintve hiánypótló lehet, figyelembe véve más egyetemek doktori iskoláinak profilját. Az itteni képzés fő irányának a társadalmi, a politikai és katonai konfliktusok a 18–20. századi Magyarországon címet lehetne adni – mondja. Ezen konfliktusok az egész magyar társadalmat áthatják, tele vannak kellően fel nem dolgozott kérdésekkel: fehér foltokkal, ellentmondásos vagy megkérdőjelezhető tudományos interpretációkkal. A társadalmi és politikai témák között természetesen az egyházakat, elsősorban a református egyházat érintő konfliktusok feldolgozását is fontos kutatási témának tekintik.
Az egyetem a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal mint kutatóhellyel kötött együttműködési megállapodást, ennek köszönhetően onnan is érkeztek kutatók, akik megfelelnek az egyetemi tanári kategóriának. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az intézmény kutatási témái közt kiemelt szerepet kaptak a konfliktusok, főként a hadtörténettel összefüggők.
Csak tiszta forrásból
Szakály szerint időről időre újra kell értelmezni és fogalmazni a legvitatottabb történelmi kérdéseket, hiszen sokáig a történetírás „a politika szolgálólánya” szerepét játszotta. A PhD-képzésben kiemelkedően fontos kérdés, hogy honnan szerzi a doktorandusz az ismereteit. A tudományos szakmunkákon gyakran kiütközik, hogy szerzőjük autentikus források helyett másodkézből, olyan publicisztikákból és tankönyvekből halmozott fel ismeretanyagot, amelyek 20-40 éve megfogalmazott, a valóságnak nem megfelelő adatokat, téves következtetéseket tartalmaznak. Ez itt nem lesz gyakorlat – szögezte le a professzor.
