„Kinek a térfelén pattog az a nyüves labda?”

A közfoglalkoztatásról, az IMF–EU-tárgyalásokról, a párizsi európai szerződés évfordulójáról, a KDNP-ről és a nemrégiben elhunyt Kopp Mária magatartáskutatóról beszéltek a képviselők napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

Kiss Péter, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy 2009-ben és 2010-ben is nagyobb arányú volt a közfoglalkoztatás, mint 2011-ben, amikor bár több embert, de kevesebb ideig és kevesebb óraszámban foglalkoztattak, mint korábban. Bírálta azt is, hogy kevesebb lett a segély és a közfoglalkoztatási bér is.

Ha nem így kormányoztak volna…

Tállai András államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, hogy ha a szocialisták nem így kormányoznak nyolc évig, akkor lehet, hogy ma nagyobb összegű lenne a segély, a minimálbér és a közfoglalkoztatási bér is. Hozzátette: 2009–10-ben, a választások előtt „eszméletlen mennyiségű” pénzt szórt ki a szocialista kormány a közfoglalkoztatásra, a mostani rendszer viszont az önkormányzatokat gondolkodásra, a kistérségeket összefogásra készteti. Az államtitkár szerint sok javítanivaló van a mostani közfoglalkoztatási rendszeren, de összehasonlíthatatlanul jobb, mint a korábbi.

Kinek a térfelén pattog?

Az LMP-s Mile Lajos felszólalásában úgy értékelte, nehéz következetes magatartást felfedezni az IMF–EU-konzultációkat övező események mögött, hiszen a kormány ugyan azt hangoztatja, hogy elszánt a tárgyalások megkezdése iránt, de közben elhangzik egy-egy harcos, „gyarmatosítós”, „szabadságharcos” kormányfői kinyilatkoztatás. Szerinte állandó fejtörést okoz a nemzetközi és hazai közvéleménynek, hogy „most akkor kinek is a térfelén pattog az a nyüves labda”. A helyzetet a képviselő egy elvarázsolt pingpongmeccshez hasonlította, amelyet egy sötét tornateremben rendeznek. Az ellenzéki politikus az Európai Bizottság (EB) által támasztott politikai feltételekről azt mondta: az EB és IMF „összjátéka” nem feltétlenül ördögi mesterkedés, hanem adottság, hiszen az IMF egy uniós tagállammal készül tárgyalni, a magyar gazdaságpolitika bizonyos elemei pedig közösségi szabályozás alá esnek.

Fellegi Tamás, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter válaszában azt hangsúlyozta: a magyar kormány számára változatlanul kiemelten fontos kérdés, hogy mihamarabb megkezdődhessenek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal, ugyanakkor a kabinet nem ért egyet azzal, hogy a tárgyalások előfeltételei között olyan kérdések szerepeljenek, amelyeknek semmi közük a gazdaságpolitikához. Szerinte semmiféle kommunikációs hiányról, időhúzásról vagy csúszásról nem lehet szó, sőt Magyarország szemmel láthatóan gyorsított jogi eljárásban vesz részt. A tárca nélküli miniszter szerint ugyanakkor már rég tárgyalhatnának, ha csak gazdaságpolitikai kérdésekről kellene megállapodni. Szokatlan eljárásnak nevezte, hogy a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárások közül hármat kiemeltek, és olyan jogi erőt, „politikai feltételi erőt” kötnek hozzájuk, amely egy alapjában véve pénzügyi csomagról szóló tárgyalást tesz lehetetlenné.

Kihathat a magyarországi családpolitikára

Rónaszékiné Keresztes Monika fideszes képviselő a közelmúltban elhunyt Kopp Mária orvosról, pszichológusról, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyetteséről emlékezett meg. Felidézte, hogy március 29-én még Kopp Mária vezetésével zajlott le a Népesedési Kerekasztal ülése. Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár azt mondta, a Kopp Mária által felhalmozott tudás valóban kihathat a magyarországi családpolitikára.

Családi vállalkozásként a parlamentben

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte a KDNP történetének morális mélypontjára jutott azzal, hogy képviselői saját javadalmazásával kapcsolatban tudott csak ultimátumot megfogalmazni a Fidesznek. Hozzátette: a „kereszténydemokrata mamelukok” úgy akarták mellékállásként megőrizni képviselőségüket, hogy főállású fizetést rendelnek mellé, és még másfél évig kitolták a trükközések lehetőségét. Cinikusnak nevezte, hogy pont Lázár János Fidesz-frakcióvezető, a 2006-os ciklus „számla nélküli költségtérítési rekordere” terjesztette be a képviselők javadalmazásáról szóló szabályozást. Mint mondta, összességében 41,4 millió forinthoz jutott négy év alatt, miközben csupán hétszer szólalt fel a ciklus alatt, így felszólalásonként hatmilliós, percenként több mint kétmillió forintos díjazásban részesült.

Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár a jobbikos felszólalásra csak annyit reagált Novák Elődnek, akinek felesége, Dúró Dóra is a Jobbik képviselője a parlamentben: a Fidesz–KDNP bevezette a családi adókedvezményt, „önök ezt félreértelmezték, és úgy gondolták, hogy családi vállalkozásként itt fognak ülni a parlament falai között”.

Végignézné-e mindazt, amit az Európai Bizottság művel?

Pállfy István, a KDNP képviselője a párizsi európai szerződés évfordulójáról és Robert Schumanról, az európai közösség egyik alapítójáról emlékezett meg. Feltette a kérdést, hogy Schuman kereszténydemokrata politikusként vajon hogy bánna Magyarországgal, végignézné-e mindazt, amit az Európai Bizottság művel Magyarországgal.

Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában úgy fogalmazott: Robert Schuman ma „velünk lenne”. Az államtitkár sikertörténetnek nevezte az európai közösség elmúlt hatvanéves történetét.