A városvezető szavai szerint a város szempontjából a korábbi szándéknyilatkozathoz képest előnyösebb egyezséget tudott kötni az önkormányzat tárgyalódelegációja. Kiemelte, hogy a befektető úgynevezett szavatossági nyilatkozatot tett, vagyis kijelentette, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette.
A főpolgármester úgy véli: az utóbbi hetekben voltak „szabályos ellendrukkerek” is, akik azon igyekeztek, hogy ne szülessen jó megállapodás, ezzel együtt „rendkívül pozitív”, botránymentes egyezség született.
Ismertette, az akkori városvezetés 1997-ben az Állami Számvevőszék kifogásai ellenére nemcsak a társaság 25 százalékát plusz 1 részvényt adta el, hanem a menedzsmentjogokat és a törzsvagyon arányos részét is. A külföldi befektetők nagyságrendileg sok tíz milliárd forint menedzsmentdíjat vittek ki az országból, s így tettek volna a következő tíz évben is – vélekedett Tarlós István.
A főpolgármester elmondta, hogy a teljes fizetendő összeg 15,1 milliárd forint, amelyből 12,094 milliárd forintba kerülnek a részvények, tartalmazza a 2,537 milliárd forintos OTP-adósságállományt, valamint az első negyedévre járó 468 947 500 forintos menedzsmentdíjat. Utóbbi április 1-jétől már nem jár a befektetőknek.
A városvezető arról is beszámolt: az összeg túlnyomó részét maga a vízművek, illetve két – meg nem nevezett – fővárosi közszolgáltató cég kitermeli, sőt kitermelte, a kisebbik részhez rövid lejáratú hitelt kell felvennie a fővárosnak, „ami a bolondnak is megéri”. Kitért arra is, hogy a végleges megállapodás aláírásának határideje május 8.
Kérdésre válaszolva elmondta: a főváros felkészült a társaság menedzselésére, vízdíjemelésben pedig nem gondolkodnak. Az ugyancsak részben külföldi kézben lévő Fővárosi Csatornázási Művek kapcsán annyit mondott: nem zárható ki, hogy azt a szerződést is van oka felülvizsgálni a fővárosnak.
Mint a Magyar Nemzet megírta, minden pontban megállapodás született hétfőn a budapesti városházán a Fővárosi Vízművek Zrt. kisebbségi részvényeinek visszavásárlásáról. Tarlós István még a hét végén azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy semmilyen önkormányzati jogról nem mondanak le, és csak részletkérdésekben várható változás.
