Mint megírtuk, a Semmelweis Egyetem éléről május végén távozó Tulassay Tivadar azt az Urbancsek Jánost tenné a nőgyógyászati klinika élére, aki – a szakma széles körben elterjedt tudomása szerint – nem rendelkezik a kinevezéshez előírt 10 éves gyakorlattal, ami a nőgyógyászfórumok szerint veszélyezteti a betegellátást. Az egyetem, múlt heti eredménytelen kérdezősködésünk ellenére most mégis úgy döntött, a közvélemény elé áll. A gyakorlati idővel kapcsolatban tájékoztat Urbancsek szakvizsgázási évéről (1986), majd heidelbergi tapasztalatszerzésről ír, amely után érdemeit említi az I. számú pesti klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályának létrehozatalában. A válaszlevél szerint „kétségtelen tény, hogy (…) egyre kevesebb műtétet, illetve szülést vezetett” az igazgatói posztra pályázó Urbancsek János, de számszakilag nem cáfolja a 10 éves feltétel hiányát, mindössze arra figyelmeztet: „a szakmai gyakorlat megléte nem kérdőjelezhető meg”. Arra sem térnek ki, hogy mennyiben tekinthetők a klinikaigazgatói poszthoz szükséges 10 éves szakmai gyakorlat részének azok az évek – Urbancsek doktor esetében az elmúlt körülbelül 20 év –, amikor a pályázó kizárólag a nőgyógyászat egy periférikus, 1–2 százalékát kitevő szakterületével, a meddőségi kezeléssel foglalkozott, a klasszikus szülészettel–nőgyógyászattal pedig szinte egyáltalán nem.
Az ügyben tisztázó erejű lehetne, ha az egyetem vagy maga Urbancsek János a nyilvánosság elé állna a számadatokkal, hogy a klinikavezetői aspiráns hol, mikor és hány nőgyógyászati műtétet (hastükrözéses műtét, hasi és hüvelyi nőgyógyászati műtét, császármetszés és szülés évre lebontva) végzett el az elmúlt 20 évben. Ez egyértelműen eldöntené, hogy alkalmas-e az igazgatói posztra, és megfelel-e az egyetem szmsz-ében foglalt előírásoknak.
Az egyetem megismételt, a számokat firtató kérdésünkre adott válaszában inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövő klinikaigazgatójáról általánosságban elmondható: „Ma, amikor az egészségügyben egyre intenzívebb a specializáció, egyre nehezebbé válik, hogy egy szakember egy-egy szakma minden spektrumát a lehető legmagasabb színvonalon művelje. A jövő klinikaigazgató-modelljének megfelel egy-egy részszakterületen kiváló, s emellett jó menedzseri képességekkel rendelkező szakember.”
„Begyakorlási lépések” áldozatai az embriók?
Az 500 embrió megsemmisítéséről szóló információnkra is reagált az SE marketing- és kommunikációs csoportja. Arra hivatkoztak, hogy az ügyben korábban vizsgálatot végző szervezet, az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottság (HRB) szerint nem történt mulasztás az Urbancsek által vezetett osztályon. Azt azonban nem említették, hogy ennek a bizottságnak dr. Urbancsek János akkor is tagja volt, és most is az.
Az SE tájékoztatása szerint a jelentés tartalmazza, hogy Urbancsekék 1998 és 2001 között „begyakorlási lépéseket” tettek az embriófagyasztás területén, és 2001 januárjától történt ennek a klinikai rutinban való alkalmazása. Mi indokolta a bő kétéves begyakorlási időszakot – amely alatt az 500 embrió megsemmisítése történt –, miközben ebben az időben nemcsak a külföldi, de a hazai lombikbébi-centrumokban is már rutinszerűen történt az embriófagyasztás? Ebben a kérdésben az egyetem azt mondja, hazánkban „nem igaz, hogy ebben az időszakban rutinszerűen zajlott a fagyasztás; (…) valóban léteztek külföldi protokollok, azonban az I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztálya szakmailag azt érezte megalapozottnak és biztonságosnak, ha saját protokollt alakít ki, a saját rendszeréhez igazítva azt”.
Az MTA-doktori nyilvános védésekor felmerült adateredményességi aggályokról az SE is tud, de azt csupán egyetlen felszólaló észrevételének nevezi, amely nem volt elegendő ahhoz, hogy az akadémia visszadobja a dolgozatot. Urbancsek doktor adatait konkrétan ugyanakkor nem veszi védelmébe az egyetem sem; ehhez képest pedig a doktor azzal érvelt a védéskor, hogy „az OEP adatai pontatlanok”. Az adatkezeléssel – tudomásunk szerint – máskor is volt problémája Urbancsek Jánosnak: a már korábban említett Humán Reprodukciós Bizottságban ő volt a lombikbébicentrumok eredményességi adatai gyűjtésének és kezelésének a felelőse, azonban egy minisztériumi vizsgálat azt eredményezte, hogy adatkezelési jogköre megvonását kellett kezdeményezni.
A szabály lehetővé teszi
Az észrevételek között lapunk arról is tájékoztatást kapott, hogy az a bizonyos számla az 1999-es gyógyszerkipróbálásról semmi különöset nem jelent, így ment ez akkoriban. A levélben ez áll: „A gyógyszerkipróbálás az egyetemen szabályozott körülmények között történik, a szabályzat pedig lehetővé teszi, hogy a gyógyszercég külön kössön szerződést a vizsgálat vezetőjével és a vizsgálatnak helyt biztosító intézménnyel. A gyakorlatban is ez a fajta szerződéskötés számít a meghatározónak.” Ugyanakkor úgy tudjuk, már jó ideje szigorúan tilos ilyen estekben az orvosoknak közvetlenül a gyógyszergyárral szerződniük, csak az egyetemen keresztül kaphat az orvos bármilyen javadalmazást ilyen kutatásokért. A „nem rendkívüli” és „nem szabályellenes” kifizetések árnyékában kérdéses volt az is, hogy egy itthon működő prominens nőgyógyász miért utaltatja Heidelbergben vezetett magánbankszámlára az itthon végzett munkáért járó fizetséget, illetve közalkalmazottként milyen minőségben kötötte a szerződést, és főként: számot adott-e erről a jövedelméről az adóhatóságnál.
Lapozzon tovább!
---- Folytatás ----
A számla – mint az információt az SE lapunkkal megosztotta – felkeltette egy névtelen bejelentő figyelmét is, aki az SE fölött gyámkodó Nefmihez fordult egy esztendeje, nézzen körül az egyetem háza táján. A szaktárca a vizsgálatot rábízta a Semmelweis Egyetemre, ami mindent rendben talált a magát az intézményt is érintő pénzmozgás kapcsán. Az egyetemen kívül Urbancsek Jánost is megtalálta egy vizsgálat, de a VIII. kerületi rendőrség által tavaly ősszel indított nyomozást az egyetem szerint állítólag 2012 januárjában bűncselekmény hiányában megszüntették. A BRFK-tól részletes, pontos és hivatalos tájékoztatást kértünk a korábbi nyomozásról, ami meg is érkezett: valóban indult nyomozás november 21-én hűtlen kezelés vétség gyanújával, és az valóban meg is szűnt idén január 10-én.
A pályázat kiírásakor követett elv
Beszédes még, ami a levélből kimaradt. Ami talán a legfontosabb reakció nélkül hagyott elem, hogy a szakma több fórumon utasította el dr. Urbancsek János kinevezését; a megpályázott II. számú női klinika dolgozói, a Szakmai Kollégium Szülészet-nőgyógyászati Tanácsadó Testülete, a Magyar Nőorvos Társaság és számos vidéki nőgyógyászat és klinika főorvosa és professzora. Nem ír az egyetem arról sem, hogy Urbancsek János korábbi pályázata során a manapság is általános feltételek mellett simán elvesztette a klinikaigazgatói versengést az I. számú intézmény csúcsa felé, ezúttal azonban a kötelező feltételként szereplő MTA-doktori cím eleve kizárt más, a szakma szerint erre a feladatra alkalmas szakembert.
Az SE marketing- és kommunikációs csoportjának levele végén hangsúlyozza, hogy „az igazgatói álláspályázatok elbírálása a Semmelweis Egyetemen nem a rektor hatáskörébe tartozik”. Azt viszont fontos látni, hogy Tulassay Tivadar – rektorként – mind magánbeszélgetések során, mind hivatalos fórumokon határozottan kiáll Urbancsek mellett. Nőgyógyász- és egyetemi berkekben köztudott, hogy Urbancsek teljes mértékben bírja a rektor támogatását, és ismert közös heidelbergi múltjuk is. Hogy miért lett pályázati feltétel az MTA-nagydoroktori cím, mikor ez a jelenleg futó más klinikaigazgatói pályázatoknál sem kötelező feltétel, és a korábbi női klinikai pályázatnál sem volt, az egyetem azt válaszolta, nemrégiben „a Semmelweis Egyetem megkapta az elismerő kutató elitegyetem címet. Ehhez a címhez nélkülözhetetlen (…), hogy az egyetem szervezeti egységeinek élén álló vezetők is ezt a kiválóságot képviseljék. Ennek érdekében a vezetői pályázatok kiírása esetében törekszenek ennek az elvnek a követésére.”
Urbancsek vár, Tulassay megy
Dr. Urbancsek János számára mindazonáltal ismert az MNO elektronikus levélcíme és telefonszáma is, de mint arról szintén írtunk, kérdéseink megválaszolása helyett korábban félretette a kagylót. Továbbra is tudni szeretnénk: mit gondol arról, amit a nőgyógyászati szakma vezetői állítanak a 10 éves műtéti gyakorlata hiányáról? Milyen modellben képzeli el a klinika működését? Mi állhat szerinte az őt érintő kritikaáradat hátterében?
Az igazgatójelölt ügye a hajrában tart: sorsa, illetve kinevezése a kari tanács és a szenátus kezében van, amely június 19-én ül össze. Mint ismert, Tulassay Tivadar rektori megbízatása május 31-gyel véget ér. Tulassay a Semmelweis Egyetem vezetőjeként Schmitt Pál doktori ügyének végstádiumában adta be lemondását, mondván a korábbi államfő doktori címének megvonása után az egyetemet „magára hagyták”. A lemondást Réthelyi Miklós, az erőforrástárca vezére nem fogadta el, a törvények adta lehetőségek szerint május végéig ki kell hogy töltse hivatalát.
