Mint megírtuk, a Semmelweis Egyetem éléről május végén távozó Tulassay Tivadar azt az Urbancsek Jánost tenné a nőgyógyászati klinika élére, aki – a szakma széles körben elterjedt tudomása szerint – nem rendelkezik a kinevezéshez előírt 10 éves gyakorlattal, ami a nőgyógyászfórumok szerint veszélyezteti a betegellátást. Az egyetem, múlt heti eredménytelen kérdezősködésünk ellenére most mégis úgy döntött, a közvélemény elé áll. A gyakorlati idővel kapcsolatban tájékoztat Urbancsek szakvizsgázási évéről (1986), majd heidelbergi tapasztalatszerzésről ír, amely után érdemeit említi az I. számú pesti klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályának létrehozatalában. A válaszlevél szerint „kétségtelen tény, hogy (…) egyre kevesebb műtétet, illetve szülést vezetett” az igazgatói posztra pályázó Urbancsek János, de számszakilag nem cáfolja a 10 éves feltétel hiányát, mindössze arra figyelmeztet: „a szakmai gyakorlat megléte nem kérdőjelezhető meg”. Arra sem térnek ki, hogy mennyiben tekinthetők a klinikaigazgatói poszthoz szükséges 10 éves szakmai gyakorlat részének azok az évek – Urbancsek doktor esetében az elmúlt körülbelül 20 év –, amikor a pályázó kizárólag a nőgyógyászat egy periférikus, 1–2 százalékát kitevő szakterületével, a meddőségi kezeléssel foglalkozott, a klasszikus szülészettel–nőgyógyászattal pedig szinte egyáltalán nem.
Az ügyben tisztázó erejű lehetne, ha az egyetem vagy maga Urbancsek János a nyilvánosság elé állna a számadatokkal, hogy a klinikavezetői aspiráns hol, mikor és hány nőgyógyászati műtétet (hastükrözéses műtét, hasi és hüvelyi nőgyógyászati műtét, császármetszés és szülés évre lebontva) végzett el az elmúlt 20 évben. Ez egyértelműen eldöntené, hogy alkalmas-e az igazgatói posztra, és megfelel-e az egyetem szmsz-ében foglalt előírásoknak.
Az egyetem megismételt, a számokat firtató kérdésünkre adott válaszában inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövő klinikaigazgatójáról általánosságban elmondható: „Ma, amikor az egészségügyben egyre intenzívebb a specializáció, egyre nehezebbé válik, hogy egy szakember egy-egy szakma minden spektrumát a lehető legmagasabb színvonalon művelje. A jövő klinikaigazgató-modelljének megfelel egy-egy részszakterületen kiváló, s emellett jó menedzseri képességekkel rendelkező szakember.”
„Begyakorlási lépések” áldozatai az embriók?
Az 500 embrió megsemmisítéséről szóló információnkra is reagált az SE marketing- és kommunikációs csoportja. Arra hivatkoztak, hogy az ügyben korábban vizsgálatot végző szervezet, az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottság (HRB) szerint nem történt mulasztás az Urbancsek által vezetett osztályon. Azt azonban nem említették, hogy ennek a bizottságnak dr. Urbancsek János akkor is tagja volt, és most is az.
Az SE tájékoztatása szerint a jelentés tartalmazza, hogy Urbancsekék 1998 és 2001 között „begyakorlási lépéseket” tettek az embriófagyasztás területén, és 2001 januárjától történt ennek a klinikai rutinban való alkalmazása. Mi indokolta a bő kétéves begyakorlási időszakot – amely alatt az 500 embrió megsemmisítése történt –, miközben ebben az időben nemcsak a külföldi, de a hazai lombikbébi-centrumokban is már rutinszerűen történt az embriófagyasztás? Ebben a kérdésben az egyetem azt mondja, hazánkban „nem igaz, hogy ebben az időszakban rutinszerűen zajlott a fagyasztás; (…) valóban léteztek külföldi protokollok, azonban az I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztálya szakmailag azt érezte megalapozottnak és biztonságosnak, ha saját protokollt alakít ki, a saját rendszeréhez igazítva azt”.
Még reklamált is a hentesmunkát végző brutális csákvári játékos - videó
