Mint azt megírtuk, módosítaná a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt Selmeczi Gabriella (Fidesz); az Országgyűléshez hétfőn benyújtott javaslattal a képviselő biztosítaná, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe idén visszalépő tagok követelését állampapírban, illetve készpénzben utalják át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (Nyacsa) számára.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a parlamentben beszélt arról, hogy mégsem lesz alkalmazható Magyarországon az abortusztabletta.
Az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhet ki a jövőben a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásból – döntött hétfőn az Országgyűlés a fideszes Koszorús László javaslatának elfogadásával.
A szabályozás értelmében a kérés teljesítését abban az esetben kell megtagadnia a nyilvántartónak, ha az adatok kiadását az állampolgár letiltotta, illetve ha a kérelmező az adat felhasználásának célját vagy jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta. A Miniszterelnökség az átvett adatokat – eltérő rendelkezés hiányában – kilencven napig kezelheti.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt 241 igen szavazattal, 97 nem ellenében módosította a Ház.
Méltó emlékezés
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává minősítette november 25-ét az Országgyűlés. A képviselők hétfőn 330 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták el a fideszes Menczer Erzsébet erről szóló határozati javaslatát.
A parlament a kormánypárti képviselő indítványára a központi államigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, az egyházakat, a civil szervezeteket, valamint a közszolgálati médiumokat és az önkormányzatokat is felkéri, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a Szovjetunióba hurcoltakról. A határozat alapján arról a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a II. világháborút követően 5-25 évre száműztek a Gulag rabtelepeire a „magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján”.
A képviselők kimondták továbbá, hogy tisztelettel adóznak mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, illetve akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát. Az Országgyűlés döntésével támogatja és szorgalmazza a Szovjetunióba hurcoltak számára történő emlékműállítást, illetve megemlékezések szervezését, oktatási anyagok és tudományos feldolgozások készítését.
Módosul a forrásmegosztás a fővárosban
Az idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályok egyértelműsítése miatt módosította a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényt az Országgyűlés hétfőn. Pintér Sándor belügyminiszter indítványában az Állami Számvevőszék fővárosi forrásmegosztásra vonatkozó ajánlásával indokolta a módosítás szükségességét. Az idegenforgalmi adó kivetéséről szóló döntés joga a kerületi önkormányzatok hatáskörébe került; azon városrészek, amelyek nem élnek ezzel, a forrásmegosztási törvény szerint juthattak adóbevételhez. A módosítást 259 támogató szavazattal, 77 ellenében fogadták el.
Budapesten lesz a CERN informatikai adatközpontja
Módosította a költségvetést a parlament hétfőn, így a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásai biztosítják, hogy a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) informatikai adatközpontja Budapesten jöjjön létre. Három fideszes képviselő – Koszorús László, Csizi Péter és Ékes József – ezt célzó módosító javaslatát 290 igen szavazattal, 14 ellenében fogadta el az Országgyűlés. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpont által összeállított pályázat eredményeként 2013. január 1-jétől Csillebércen működhet a CERN részecskegyorsító kutatóintézet informatikai adatközpontja. Az ennek érdekében szükséges beruházást így még az idén meg kell valósítani.
Szigorúbban büntetés a gyermekekkel szembeni bűncselekményekért
A jövőben szigorúbban büntetik a 18 éven aluliakkal szemben elkövetett egyes bűncselekményeket és az elévülési idő is meghosszabbodik, így a sértett 23 éves koráig tehet feljelentést az őt kiskorúként ért sérelem miatt.
Az új szabályozás szerint a 18 éven alulival szemben erős felindulásban elkövetett emberölés, személyi szabadság megsértése, az emberrablás, az emberkereskedelem, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, valamint a három évnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés elévülési ideje meghosszabbodik addig, amíg a sértett betölti vagy betöltötte volna 23. évét.
Változás az is, hogy a jövőben emberölés tetteseként kell felelnie annak, aki 14 év alattit öngyilkosságra bír rá.
Az országos levéltár kezelheti a Politikatörténeti Intézet anyagait
Az egykori állampárt – az MDP és az MSZMP –, valamint társadalmi és ifjúsági szervezeteinek iratai az állam tulajdonát képezik – mondja ki a levéltári törvény elfogadott módosítása, megalapozva, hogy a Politikatörténeti Intézet levéltárában őrzött közokiratok az országos levéltárhoz kerüljenek. A kormány javaslatát 244 támogató és 44 elutasító szavazat mellett, valamint 46 tartózkodással fogadta el a Ház.
A változtatás arról is rendelkezik, hogy a jövőben a megyei levéltárak beolvadnak a Magyar Nemzeti Levéltár néven működő Magyar Országos Levéltárba, és annak megyei szintű szervezeti egységei lesznek. A megyei levéltárak intézményi önállósága a módosítás által megszűnik, a közfeladat-ellátás tartalmi elemei azonban nem változnak.
Új törvény a közadatok újrahasznosítására
Az Országgyűlés új jogszabályt fogadott el a közszféra kezelésében lévő közadatok újrahasznosítására. A képviselők 252 igen szavazattal, 43 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett fogadták el Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatát.
Az új törvény újrahasznosítás alatt a közadatok olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra történő felhasználását érti, ami kívül esik azon az eredeti célkitűzésen, amelyre a közadatot előállították.
A jogszabály nem befolyásolja a közérdekű adatok megismerésének korábbi módját, az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható adatok körét, illetve az azért kérhető díjakat a miniszterek, a helyi önkormányzatok képviselő-testületei és az önálló szabályozó szervek: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) állapíthatják meg.
