Magyarország aranytartaléka a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vásárlásainak köszönhetően 2010-től kiugró mértékben, 2024 szeptemberére a harmincötszörösére, 110 tonnára nőtt, jelentősen meghaladva a korábbi, 2021-es 94,5 tonnás csúcsot is. Az aranyban tárolt tartalék jelenlegi szintre való növelésével az MNB folytatta a 2018-ban megkezdett aranyvásárlási folyamatot, és a magyar aranytartalék ezzel rekordszintre emelkedett.

Rekordokat dönt az arany iránti kereslet
Ez a növekedés azt mutatja, hogy az MNB a globális trendekhez igazodva vásárolta az aranyat, mivel 2010 óta a jegybankok nettó aranyvásárlókká váltak. A 2022-es orosz–ukrán háború kitörése után a központi bankok aranykereslete rekordokat döntött, ami 2023-ban is folytatódott. A 2024-es esztendő szintén magas jegybanki aranykeresletet hozott, megközelítve a korábbi rekordokat.
A nemzeti jegybankok arany iránti kereslete 2022-ben történelmi csúcsot ért el (1082 tonna), majd 2023-ban a történelmi csúcstól némileg elmaradt, de így is meghaladta az 1000 tonnát.
Egy ország aranytartalékának jelentősége az értékállóságában rejlik: a pénzügyi rendszer stabilitásának őrzése mellett a befektetői bizalom erősítésében is kulcsszerepet játszik
– mondta márciusi hivatalba lépésekor Varga Mihály, a jegybank új elnöke.
Sokat nőtt a globális bizonytalanság
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője úgy véli: több oka is volt annak, hogy Magyarország, a világ és régiónk sok más országához hasonlóan jelentős mértékben növelte az aranykészletét. Az elmúlt években sokat nőtt a globális bizonytalanság, gondoljunk csak
- a hagyományos háborúkra,
- illetve a vámháborúkra.
- De itt volt a Covid-világjárvány, valamint az elmúlt 100 év egyik legnagyobb krízise,
- a 2008-as globális pénzügyi válság.
Bizonytalan időkben pedig a befektetők az arany felé fordulnak. A jegybankok ugyanúgy, mint a kisbefektetők.
A teljes cikk az Origón olvasható.