Az eseményen megjelent Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Réthelyi Miklós leköszönő nemzeti erőforrás miniszter, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.
Mint az MTA elnöke kifejtette, a bizonytalanság a mai ember, a mai társadalom mindennapos tapasztalása. A bizonytalanság által felvetett kérdésekre sokan igyekeznek gyors választ adni, gyakran anélkül, hogy okait alaposan feltárnák.
„Ahol a bizonytalanság látásmóddá, megszokássá válik, ott a bizalmatlanság lesz a tettek vezérlője, az értékrelativizmus, az elvont fogalomrendszerekbe való bezárkózás, vagy éppen elüzletiesedés. A pillanatnyi egyéni érdek pedig a közös építkezés gátjává válik. Vajon mi a dolga a tudománynak egy ilyen bizonytalan korban?” – tette fel a kérdést Pálinkás József, aki beszélt a kutatók példamutatásáról, arról, hogy egy tudósnak sohasem szabad megfeledkeznie saját felelősségéről.
Megfogalmazása szerint a Magyar Tudományos Akadémia döntéseivel immár 187 éve vállalja a kalauz szerepét a társadalom számára.
„Szavainkért és útjelzésünkért felelősek vagyunk a világnak, és a kornak, amelynek kalauzává szegődtünk. (…) Ez a mi felelősségünk. A tudománynak kalauznak kell maradnia, és vezetnie kell, felelősen, a megoldások felé. (…) Mutassunk mindenkor példát azzal, hogy a válaszok és a megoldások kialakításakor a tudomány nem enged sem külső, sem belső nyomásnak, sem a kényszerítő sürgetésnek, sem saját egzisztenciális érdekeinek” – emelte ki a tudós társaság elnöke.
Rámutatott, hogy az MTA fél évvel ezelőtt bátor döntéssel önmaga újított meg egy életképtelenség felé haladó struktúrát.
„Közös akarattal életre hívtunk egy perspektivikus, sikereket ígérő, folyamatosan fejlődő akadémiai intézményhálózatot. Második szakaszhoz érkezett ez a folyamat és az első eredmények már tapasztalhatók. Arról határoztunk alig egy fél esztendeje, hogy tennünk kell a tudományos kiválóságért, a működési hatékonyságért. És ma itt, úgy hiszem, büszkén állíthatjuk, mértéket adtunk önzetlenségből, következetességből, kitartásból, elkötelezettségből. Vállaltuk, hogy megtesszük, amit tudunk. És vállaljuk, hogy kalauzok vagyunk, akik akadályok mentén is vezetnek. Ez a legtöbb, a legfontosabb. Ma is, holnap is minden tettünkben ez a feladatunk” – húzta alá Pálinkás József.
Hozzátette: erre kötelezi az Akadémiát az elmúlt 187 éves történelme, és a nagy elődök példája, köztük a 75 éve Nobel-díjjal jutalmazott Szent-Györgyi Albert, a száz éve született és az UNESCO által éppen ebben az évben oly nagyra értékelt Szentágothai János. „Ezt kívánják tőlünk a ragyogó sikereink és a jövőbe mutató vállalásaink” – zárta köszöntőjét az MTA elnöke.
A kormány 2012-ben az ország közismerten nehéz gazdasági helyzete ellenére igen jelentősen növelte az Akadémia költségvetési támogatását – hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke, aki Navracsics Tibor beszédére reagálva megköszönte a kormány elkötelezettségét a magyar tudomány, az intézményhálózat megújítása és a kiválóság programja támogatására. „Azon vagyunk, hogy hatékonyan és gondosan használjunk fel minden forintot a kutatóinkat megtartó Lendület-programban, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokban (OTKA), a támogatott egyetemi kutatócsoportokban és az intézethálózat fejlesztésében” – mondta. Ismertetése szerint a pályázatokat még 2011 decemberében hirdették meg, a feszített ütemű elbírálás, a szerződéskötések lehetővé tették, hogy épp a hétfői napon elinduljon annak a 2 milliárd forintnak az átutalása, amelytől a szerkezetében megújult kutatóintézeti hálózatban évtizedek óta nem látott infrastrukturális fejlesztéseket valósíthatnak meg a legkiválóbb kutatók. „A pénteken bejelentett projekt a CERN és a Wigner Fizikai Kutatóintézet között több mint 50 milliárd forint értékű beruházás, világosan mutatja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány közös erőfeszítései sikerre vezetnek, nemzetközi elismerést váltanak ki, tudományos és gazdasági hasznot hoznak Magyarország számára” – hangsúlyozta Pálinkás József.
„Az MTA fél évvel ezelőtt egy radikális átalakítási programot hajtott végre”
A tudomány csak akkor tud virágozni, a kutatók csak akkor tudnak teljesítményelvű pályát befutni, felelősséget vállalni teljesítményükért, ha a politika tiszteletben tartja a tudomány és a tudósok autonómiáját – hangsúlyozta köszöntőjében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter.
A Magyar Tudományos Akadémia 187 éves történelmét elemezve a politikus rámutatott, hogy az elmúlt csaknem két évszázadban számos kapcsolattípus figyelhető meg a politika és a tudomány viszonyában. – Egy arisztokrata magánadományából jött létre, saját vagyonával önállóan gazdálkodott, intézményi, vagyoni, szellemi autonómiával rendelkezett. Majd egy időben az osztályharc sajátos mellékfrontjaként zárt ki tagjai közül ideológiai alapon tudósokat, hogy aztán alapításának 200. évfordulójához közeledve egy demokratikus társadalomban a tudomány és a politika jól szabályozott, kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszerében tudjon létezni egymás mellett – mondta a miniszterelnök-helyettes.
„Ma a Magyar Tudományos Akadémia egy meritokratikus, azaz teljesítményelvű testület. Teljesítmény és felelősség az a két pillér, amelyek kapcsolódási pontot jelentenek a politika és a tudomány között. Hiszen a teljesítmény a politikában is teljesítmény, még ha más szabályok mentén határozzák is meg” – emelte ki Navracsics Tibor.
Hozzátette: a teljesítmény és felelősség két olyan fogalom, két olyan érték, amely más-más értelmezés szerint, a két tartomány más-más szabálya szerint, de kapcsolódási pontot jelent a politika és a tudomány közötti párbeszédben.
Navracsics Tibor kitért az MTA kutatóhálózatának megújítására is. Mint rámutatott, az intézményrendszer működési rendszerét időről időre meg kell újítani, hogy megfelelhessen a kor tudományos kihívásainak.
„A Magyar Tudományos Akadémia fél évvel ezelőtt egy radikális átalakítási programot hajtott végre. Egy olyan intézményátalakítási programról van szó, amelynek szükségszerűségét az elmúlt időszak változó körülményei tették nyilvánvalóvá. A bátor döntés, amelyet meghoztak a kormány támogatásával, egyértelmű eredményeket fog hozni. A tudomány intézményi szempontból is megújul, ami rugalmasabb, hatékonyabb működést tesz lehetővé. A költségvetési támogatásokból egyre több pénzt tud fordítani alapkutatásokra, alkalmazott kutatásokra. Ennek következtében a magyar tudományos közösség meg tudja őrizni vezető szerepét a világ tudományos közéletében” – emelte ki.
Hozzátette: annak ellenére, hogy területünk, népességünk csak jóindulattal nevezhető közepesnek, anyagi erőnk pedig véges, a tudomány kategóriájában Magyarország nagyhatalom és ezt a nagyhatalmi státuszt fenn kell tartani.
„Ehhez viszont az intézményrendszernek időről időre meg kell újulnia, meg kell fiatalodnia. Ezért szolgál örömünkre az MTA Lendület-programja, amely arra szolgál, hogy a fiatal, tehetséges kutatók hazajöjjenek, gyarapítsák közösségünket, a közjót szolgálják” – fogalmazott Navracsics Tibor.
