Nem egyedülálló jelenség, hogy egy kormányzati ciklus félidejéhez érve valamelyik parlamenti erőn belül komoly konfliktusok alakulnak ki, és több esetben volt példa arra, hogy a válság olyan méretűvé vált, hogy a következő választásokon esélye sem volt bekerülni a parlamentbe az adott erőnek. Napjainkban az LMP-ben és a Jobbikban alakult ki belső válság. Az előbbi párt esetében a népszavazási kudarc, míg az utóbbinál a Borsod megyei harcok okoztak komoly válságot.
1992. január 11-én rendkívüli nagyválasztmányt tartott az FKGP. Torgyán József javaslatára a küldöttek megszavazták, hogy a párt felmondja a koalíciót, ha február 29-ig nem jön létre új megállapodás. Február 24-én Torgyán az Országgyűlésben hivatalosan is bejelentette, hogy az FKGP kilép a koalícióból, miután ismertették az alkotmányügyi és ügyrendi bizottság együttes határozatát. Ugyanebben az évben szintén szakadás következett be a demokrata fórumon belül Csurka István „Néhány gondolat” című dolgozatával kapcsolatban. Az MDF-ből kivált MIÉP 1994-ben nem jutott be a parlamentbe, de 1998-ban sikerült elérnie az 5 százalékos küszöböt.
Mozgolódás az MDF-ben
1996. március 2-án Lezsák Sándor MDF-elnökké választását követően a vesztes Szabó Iván és hívei távoztak a pártból, majd Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) néven új alakulatot alapított, amely az 1998-as választáson csúfosan megbukott. Az MDNP megalakulásával hetedik frakció jött létre a parlamentben, bár az új frakció megszerveződése az MDF és a KDNP részéről nagy ellenállással találkozik.
2000-ben az FKGP az év végére a súlyos belső válság és külső bizalom megroppanása állapotába jutott. Kétségessé vált, hogy ezzel a vezetéssel és pártszerkezettel fennmarad-e egyáltalán a parlamenti ciklus végéig. Az MDF egyre jobban függetlenedett a vezető kormánypárttól és elhatárolódott a kisgazdáktól, de végül 2001-ben átfogó választási megállapodást kötött a Fidesszel.
Választási csalás
2004-ben ismételten az MDF-ben „robbant a bomba”, mivel az európai parlamenti választást követően Dávid Ibolyával szemben megalakult a Lakitelek Munkacsoport, amelynek többsége volt a párt frakciójában. A pártvezetés azt akarta, hogy az MDF 2006-ban ne közös listán induljon a Fidesz-MPSZ-szel, addig a „lakitelekiek” továbbra is szoros stratégiai szövetségben képzelték el a Fidesszel való együttműködést. A konfliktus végül a lakitelekiek kizárásával, kilépésével zárult le.
Négy évvel ezelőtt mind az MDF-ben, mind az SZDSZ-ben megsemmisítő konfliktusok robbantak ki, és temették el a két pártot 2010-ben. A demokrata fórumon belül Dávid meglehetősen furcsa módon számolt le Almássy Kornéllal az elnökválasztási harcban, amelyben feltételezések szerint titkosszolgálatok szerepe is fölmerült. A liberális pártban Kóka János elnökválasztási csalása látott napvilágot, majd a népszavazási kudarcot követően úgy távoztak a koalícióból, hogy a főbb törvényeket minden esetben együtt szavazták meg az MSZP-vel.
Kevesebb a hely
Kiszelly Zoltán politológus a föntebb felsorolt belső válságok kapcsán úgy fogalmazott, hogy azokat több tényező okozhatja. A kormánypártokon belül azoknak a hangja erősödhet föl, akik a ciklus első felében nem jutottak pozícióhoz, valamint azoké akik szerint új stratégia szükséges a népszerűség növeléséhez – tette hozzá. A szakértő rámutatott arra, hogy több párt (MSZP, Jobbik) is a ciklus félidejében tartotta a kongresszusát, ami a viták felerősödéséhez vezet, mivel arról van szó, hogy az újonnan megválasztott gárda állítja majd össze a választások előtt a listákat.
A politológus szerint a mostani viták kiéleződése mögött az is állhat, hogy 2014-től 199 fősre csökken a parlament létszáma, ami szintén a személyi kérdések kiéleződését hozza majd. A pártokban lévő viták mögött természetesen a követendő iránnyal kapcsolatos vélekedések is állhatnak, mint az például Gyurcsány kiválása kapcsán fölmerült – vélekedett Kiszelly.
Nincs választás
Szólt arról is, hogy adott esetben a parlamentbe jutott pártokból kiszakadó csoportok (MDNP, MIÉP, kisgazda töredékek, Demokratikus Koalíció) „ladikját sok esetben elnyelte a politika tengere”. Úgy látja, minden pártszakadás előtt az adott alakulatban volt egy kontraszt, és amikor ez távozott, akkor elvesztette az érdekességét az új szereplő.
Kiszelly azt is kiemelte, hogy a korábbi ciklusokban a félidőben, mindig volt valamilyen országos választás, 2004-ben EP-, míg 2008-ban a szociális népszavazásra került sor. A mostani kormányzati periódus ebből a szempontból is egyedülálló, hogy nem tartottak semmilyen országos voksolást a félidőben, míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban sokkal gyakoribbak az ilyenek – zárta szavait az elemző.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
