Szili Katalin 2010 októberében lépett ki az MSZP-ből, és a maga alapította Szociális Unió elnökeként folytatta politikai pályáját. Döntését azzal indokolta, hogy a szocialista pártnak az önkormányzati választásokon elszenvedett vereséggel vége van, új baloldali pártra van szükség. Szili úgy vélte, az MSZP nem értékelte társadalmi visszaszorulása okait, valamint képtelennek bizonyult szakítani neoliberális nézetrendszerével.
Szili egyébként 2011 szeptemberében Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése mellett szavazott, amiért a volt szocialista kormányfő – ma már a Demokratikus Koalíció vezetője – egy közösségi portálon szidalmazta őt. A történtekkel kapcsolatban Szili Katalin akkor a Hír TV-nek úgy fogalmazott: hiteltelennek tartja Gyurcsány Ferencet. Elmondta azt is, annak ellenére, hogy Gyurcsány maga kérte mentelmi jogának felfüggesztését a sukorói telekcsereügyben, nem tisztázta magát.
Orbán Viktor május közepén, a költségvetés nehéz helyzetére hivatkozva vetette fel, hogy 2013-ban és 2014-ben függesszék fel az összes párt közpénzből történő finanszírozását. A volt házelnök, jelenleg a Szociális Unió elnöke közleményében ennek kapcsán jelentette be, június 1-jén törvényjavaslatot nyújtott be elképzelésükről, amellyel a jövőben nemcsak az országgyűlési választásokon legalább 1 százalékos szavazatarányt elért erők, hanem valamennyi bejegyzett párt támogatást kaphat.
Mint emlékeztet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint évente mintegy 15 milliárd forintot lehet felajánlani az szja-ból, a tényleges felajánlások összege pedig a civil szervezetek esetében mintegy 9 milliárd forint, míg az egyházaknál 5 milliárd forint évente. Szili Katalin szerint ennek alapján javaslatukkal lehet fedezni a pártok finanszírozását, hiszen az idei költségvetésben 3,8 milliárd forintot szánnak erre a célra.
A politikus úgy véli: az szja-felajánlások lehetővé teszik, hogy valamennyi bejegyzett párt tényleges társadalmi támogatottságának megfelelő finanszírozásban részesüljön. A Szociális Unió vezetője emellett hangsúlyozza, a választópolgárok felajánlásaikkal évente értékelhetik a pártok tevékenységét. Szili Katalin javaslata továbbra is fenntartaná a parlamenti frakciók állami költségvetési finanszírozását, valamint a pártfinanszírozás kampányidőszakokra vonatkozó szabályait.
2,5 milliárdos teher tűnne el
Mint azt megírtuk, a részvételi demokrácia szempontjából mérföldkő lehet, ha megvalósul az átalakítás, mely 2,5 milliárd forintos terhet venne le az adófizetők válláról. A miniszterelnök javaslata alapján mennyiségben és százalékosan is a kormánypártok járnának a legrosszabbul. A 2011-es bázis szerint a polgári pártszövetség évi 1 milliárd központi költségvetési forintját – a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok alapján – 1,5-2 millió fideszes választópolgár tudná összeadni, fejenként 620-820 forintos befizetést vállalva. MSZP-snek lenni ugyanezen számítási modell alapján ennél olcsóbb lenne, 520 forint, az LMP-t választani 620, a Jobbikot 670 forintba kerülne.
Az ellenzéki pártok tiltakoztak az elképzelés ellen, a Transparency International pedig úgy foglalt állást, hogy a pártok állami támogatásának megvonása súlyos korrupciós kockázatot jelentene.
Kumin Ferenc, a Századvég vezető elemzője úgy látja, elképzelhető, hogy a pártok állami támogatásának csökkentése a választópolgári aktivitás növelése irányába hat.
