A miniszterelnök erről hétfőn az Országgyűlésben egy, az állami földbérletpályázatokkal kapcsolatos azonnali kérdésre válaszolva beszélt. A hozzá forduló Gőgös Zoltán szocialista képviselő azt mondta, gazdák tucatjai keresték meg, hogy nem a kiírásnak megfelelően dőltek el a földpályázatok. Azt kérdezte, hogyan lehetséges az, hogy nyolcezer hektár földet tizenegy érdekeltség kapott meg, miközben a tárca azt állítja, az átlagosan kiosztott terület 37 hektár.
Orbán Viktor arra biztatta a képviselőt, hogy minden konkrét üggyel forduljon bátran a szaktárca vezetőjéhez. A konkrét ügyek felett vita van közöttünk, amit nem érdemes palástolni – folytatta. A miniszterelnök kijelentette, az MSZP a nagybirtok pártján áll. „Egyesek szerint azért, mert a volt kommunista agrárvezetők mára nagybirtokosokká lettek, ezért nem történik más, mint az MSZP segíti az övéit” – mondta, hozzátéve: ennél azonban jóval többről van szó, az MSZP meggyőződésből áll a nagybirtok pártján, az a szocialisták politikai és szakmai meggyőződése, hogy Magyarországon akkor lehet sikeres a mezőgazdaság, ha a nagybirtok keretei között zajlik a földművelés. A mi meggyőződésünk ezzel szemben az, hogy a magyar mezőgazdaság akkor lesz sikeres, ha a kisbirtok megerősödik, a középbirtok uralkodóvá válik, a nagybirtok pedig „kiegészítő elemmé szorul vissza”, marad belőle, ahol szükséges, de csak kiegészítő jelleggel – rögzítette.
Orbán Viktor úgy értékelte, ez a nézetkülönbség érhető tetten a földbérleti pályázatoknál is. Kifejtette: arra törekedtek, hogy a helyben lakók jussanak földhöz, maximum 1200 hektár terület lehet egy kézben a korábbi magánterületekkel együtt, és állattartást is előírtak a földbérletekhez. Korábban ilyen előírások nem voltak – emlékeztetett. Kitért arra is, hogy ahol korábban egy bérlő volt, most 20-35 bérlő kapott lehetőséget. „Ez a mi politikánk, és ezt kívánjuk folytatni a jövőben is” – szögezte le Orbán Viktor.
Gőgös Zoltán válaszában azt mondta, hogy vagy félretájékoztatták a kormányfőt, „vagy nem mond igazat”. Ezekkel a földpályázatokkal hoztak komoly nagybirtokosokat helyzetbe – hangoztatta, jelezve: nagyon kíváncsi lesz, hogy Csornán a 35 helyi pályázó nyeri-e a bérleti jogot, és Felcsút is nagyon érdekli.
A kormányfő viszonválaszában közölte, a hamarosan benyújtandó földtörvény egyértelműen definiálni fogja, mit tekinthetnek nagy-, közép- és kisbirtoknak. Szűkebb pátriájáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy míg korábban egy, most 36 gazdálkodó bérel földet a környékükön. „A kommunista politika kézikönyvében az van írva, hogy ha olyat tettél, ami védhetetlen, vádold meg vele az ellenfeledet” – mondta Orbán Viktor, aki szerint itt ezzel az esettel állnak szemben. Zárásként azt kérte a vidéki emberektől, támogassák a kormány törekvéseit, segítsék munkáját, és biztatta a mezőgazdasági minisztert, folytassa a megkezdett munkát, de haladjon gyorsabban a pályázatok kiírásával, elbírálásával is.
Magyarország a tudás földje
Jávor Benedek a Milyen országban akarunk élni – kaszárnyakapitalizmus vagy tudásalapú társadalom? című kérdése kapcsán arról beszélt, hogy míg a tudásalapú társadalmak az emberi erőforrásokba fektetnek be, a társadalmi egyenlőséget tűzik ki célul, az oktatást és az egészségügyet pedig megerősítik, addig a kaszárnyakapitalizmus „a munkavállalói jogokat hírből sem ismeri”, alacsony hozzáadott értékű összeszerelő iparágakat erőltet, és „nem törődik az oligarchakörök államot pumpáló tevékenységével”. Az ellenzéki politikus szerint a kormány tevékenysége ezt a kaszárnyakapitalizmust valósította meg.
Nemcsak az a baj, hogy ez a modell mélységesen igazságtalan, hanem már rövid távon sem hozza el a várt eredményeket – vélekedett az LMP frakcióvezetője, aki szerint „ez Magyarország jövőjének elárulása”.
A kormányfő válaszában azt mondta: Magyarország a tudás földje, a magyar észjárás, találékonyság és tanulékonyság a legfőbb erőforrásunk. „A mi célunk az, hogy a magyarok a jó szellemi képességeiket valóban kamatoztatni tudják a kiélezett gazdasági versenyben: a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak” – fogalmazott.
Álláspontja szerint a régi oktatási rendszer tömegével termelte ki a piacképtelen tudással rendelkező embereket. „Amikor Széchenyi a kiművelt emberfők sokaságáról beszélt, akkor nem hasznavehetetlen okleveleket álmodott meg, hanem alkotóképes szakembereket, akik hasznosítható tudással rendelkeznek” – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy kormánya olyan sikeres embereket szeretne képezni, akik a nehéz XXI. századi kihívások közepette Kínával, Brazíliával vagy akár az Egyesült Államokkal futott versenyben is megállják a helyüket. A kabinet ezért újította meg az oktatási rendszert, vagyis hogy az állam az adófizetők pénzéből csak olyan képzéseket támogasson, amelyekkel el is lehet helyezkedni és sikeressé lehet válni – közölte.
Jávor Benedek viszonválaszában azt mondta, a kormány felsőoktatási átalakítása nem csupán a bölcsészdiplomák területén szűkítette a hozzáférést, hiszen a kabinet által dicsért természettudományos szakokon is kevesebb a finanszírozott férőhely.
Reagálásában a miniszterelnök arról beszélt, hogy akármerre is fejlődik a világ, nem lesz mindenkiből kutató, laboratóriumi munkatárs. „Vannak és mindig lesznek olyan emberek, akik kétkezi, fizikai munkából fognak megélni. Alacsony lesz a képzettségük, de becsületes emberek, akik munkából akarnak megélni” – mondta.
200 ezren pedig segély helyett a Start-munkából élnek
Orbán Viktort ezt megelőzően a jobbikos Volner János is faggatta, elsősorban a kormány gazdasági intézkedéseiről. Kifejtette: pártja javaslata szerint nem a munkavállalók legjobban kereső 15 százalékát kellene kedvezményben részesíteni az adórendszerrel, hanem a termelő ágazatokba kellene ezt az összeget átcsoportosítani, így a kutatás-fejlesztésbe, az iparba, a mezőgazdaságba és a turizmusba. Azonnali kérdésében hozzátette azt is, hogy „mi nem Mol-részvényeket vettünk volna IMF-hitelből 500 milliárd forintért, hanem a munkahelyteremtésre fókuszáltunk volna”.
Válaszában a miniszterelnök felsorolta kormánya eddigi főbb intézkedéseit: a kabinet szakított a megszorításokkal, bevezette a méltányos tehermegosztás politikáját, a bérplafont a közhivatalokban, és megfelezte a politikusok számát az önkormányzatoknál, 2014-től pedig az Országgyűlésben is. A hiány ismét három százalék alatt van, ma 80 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor, 200 ezren pedig segély helyett a Start-munkából élnek – jelezte a kormányfő.
