Zumbok Ferenc szerinte legalább ennyire fontos a funkcionalitás, melyet soha nem sikerült eltalálni. Megnyitásakor próbálkoztak kereskedelemmel, vendéglátással, nem sikerült. Aztán jött az Ifipark időszaka, a másik szélsőség, de hát nem is arra találták ki a Várkert bazárt, hogy esetenként tízezer ember „végre valahára” rockot hallhasson. A jövő a kormánybiztos szerint az lesz, hogy egy gasztronómiai–kulináris, kulturális központ lesz, dél felől a „magyar értékek kapujával”, tehát magaskultúrával, luxusétteremmel, északról pedig kortárs „kreativitás házával” és a fiatalok számára hozzáférhető kiszolgálóhelyekkel. A részletek kitalálásáig van még idő, de annyit még elmondott Zumbok, hogy az egyik, part felé nyíló kabinban például egy XIX. századi korhű ötvösműhely üzemelhet majd.
Zumbok Ferenc kormánybiztost a Lánchíd Rádió is kérdezte a közelgő Várkert bazárt és környékét érintő rekonstrukcióról.
Elektromos buszok, egyszintű Lánchíd utca
A napokban slágertéma a BKV hajójárata, amelynek a rajzokon már most megvan az Ybl téri kikötője. A közlekedési átalakítással külön csapat foglalkozik, mert a várhatóan megemelkedő turistaszám vonatkozásában nem csak egy pórázon úszkáló tömbről van szó. Márciusra elkészült egy részletes megvalósíthatósági tanulmány első változata, majd mivel a 13,66 milliárd forint végösszegű átalakítás átnyúlik a következő pénzügyi EU-ciklusba, továbbgondolták a terveket, így lett gyakorlatilag teljes a 23,69 milliárdosra hízott dokumentáció. Ebben a Clark Ádám tér, Erzsébet híd, Széll Kálmán tér háromszögre részleges burkolatszintezést (Lánchíd utca), járműparkcserét (elektromos buszok) és forgalomcsillapítást (alsó és felső rakpart) javasolnak, megújítva a majdan félbe is vágott Batthyány teret, a Szent György teret és a Palota utat. Két fontos szempontot vettek figyelembe a tervezők: a környezetbarát fejlesztést és a Vár minél több irányból való, akadálymentes megközelíthetőségét.
