A bíróság négy nyomszakértőt hallgatott meg, és egyebek mellett az egyes támadások helyszínén rögzített cipő- és keréknyomokról kérdezte őket. Az egyik szakértőnek a nagycsécsi – kettős gyilkossággal végződött – támadás helyszínén talált parafa dugókat és a vádlottak volt munkahelyén, a debreceni Perényi 1 szórakozóhelyen lefoglalt dugóhúzókat is vizsgálnia kellett. A szakértő elmondta, hogy az ott talált dugók egyikét sem húzhatták ki a szórakozóhelyen lefoglalt dugóhúzókkal. A szakértők arról is beszéltek, hogy a nagycsécsi, a tarnabodi és a piricsei cselekmények helyszínén rögzített keréknyomok között nem volt azonosság, eltérőek voltak a mintázatok.
Beazonosított lábnyom Alsózsolcán
Az egyik szakértő az alsózsolcai támadással összefüggésben beszámolt arról, hogy a harmadrendű vádlottnál, Pető Zsoltnál lefoglalt bakancs nyoma megegyezést mutatott a helyszínen talált nyomokkal. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolca romatelepén 2008. december 15-én egy 19 éves fiatalember fát vágott az udvaron, amikor kétszer rálőttek. A férfi életveszélyesen megsérült, élettársát csak súrolta a lövedék. A per pénteken folytatódik.
A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő fegyveres és Molotov-koktélos támadások ügyében Kiss Árpádot, a testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.
Cselekedni akartak
A négy vádlott 2008-ban és 2009-ben kilenc helyszínen támadott meg romákat, összesen 78 lövést adtak le, hét helyszínen tizenegy Molotov-koktélt hajítottak el. A bűncselekményekben a hat halálos áldozaton kívül öten életveszélyesen megsérültek. A nyomozók szerint 55 ember testi épségét veszélyeztették. Az előzetes letartóztatásban lévő vádlottakat 2009. augusztus 21-én, Debrecenben fogták el.
Ismert: a Magyar Nemzet 2011-ben hírül adta, hogy Csontos István negyedrendű vádlott a Katonai Biztonsági Hivatal több tisztjével is tarthatta a kapcsolatot. Csontos szerződéses katonaként éveken át jelentett a katonai titkosszolgálatnak. Sőt: a szakszolgálatok éveken át megfigyelték az egyik vádlottat a szélsőséges nézetei miatt, majd mikor 2008 elején, a támadások előtt fegyverbeszerzésre készült, megszüntették a megfigyelését.
A vádirat szerint a vádlottak úgy vélték, az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően feladatát a cigány származású elkövetőkkel szemben. Személyes sérelmeik és a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenérzésük mellett „rendcsinálási elhatározásukban” az olaszliszkai gyilkosság – Szögi Lajos tanár meglincselése – is nagy szerepet játszott. Az ügyészség szerint 2007 augusztusában a K. testvérek elmentek a Magyar Gárda tagjainak avatására, de „a szervezetet nem tartották kielégítőnek az általuk sérelmesnek tartott társadalmi helyzet megoldására”. Ekkor döntöttek úgy, hogy „fegyvereket szereznek, és cselekedni kezdenek”.
