Újabb változások az Orbán-kormányban

A kiválóságra kell építeni az innovációs stratégiát, jövőre 51 milliárd forintot oszthatnak szét. Cséfalvay Zoltán nyilatkozott az MNO-nak.

Kovács András
2012. 06. 29. 15:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Létrejön majd egy fejlesztési kabinet a kormányban a korábbi Nemzeti Kutatási és Innovációs Tanács utódjaként, amelynek egyik legfontosabb feladata, hogy a fejlesztési források felhasználása és eljuttatása gyorsabb legyen, mint ami eddig volt – mondta el Cséfalvay. Látható, hogy a pályázók oldaláról is van egyfajta igény és türelmetlenség is, hogy szülessenek meg nagyon gyorsan azok a döntések, amelyek a pályázatokat segítik – tette hozzá. Úgy látja, az innováció esetében az uniós forrásoknál mintegy 80-120 milliárd  forint áll majd rendelkezésre.

„Ahhoz, hogy ez valóban el tudjon jutni a vállalkozókhoz, ahhoz egyrészről a pályázati oldalon a minisztérium meg tudja hozni a megfelelő döntéseket, de szükséges egy másik testület is.” Azokat a döntéseket, hogy a különféle gazdasági irányok között milyen elosztási arányok legyenek és azon belül a nagy projektekre mekkora forrást kell biztosítani, ezt csak egy kormányon belüli fejlesztési kabinet tudja meghozni – fogalmazott az NGM államtitkára. A fejlesztési kabinetben a miniszterek foglalnak majd helyett – mutatott rá Cséfalvay.

Tiszta lap

Jövőre úgy indul tiszta lappal az innovációs költségvetés, hogy míg idén az innovációs alapnak még mindig van olyan elkötelezettsége, amely a 2010 előtt megítélt pályázatokból származik, addig 2013-ban már ez nem áll fönn – hangsúlyozta az NGM államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a 2010 előtti rendszer maga előtt görgetett egy legalább 100 milliárdos kötelezettséget, amelyet idénre sikerült leépíteni annyira, hogy az innovációs alapból is ki lehet írni pályázatokat. A tiszta lap azt is jelenti, hogy egy tiszta zárt rendszer jön létre, és nincs az a bizonytalanság, ami korábban volt, miszerint beígért valamekkora összeget az állam, amit később vagy nem fizetett ki, vagy pedig zárolt.

„A mostani rendszerben a közép-és nagyvállalkozások befizetik az innovációs járulékot, amiből nem tud, és nem is akar hozzátenni az állam, de ezzel a forrással tisztán lehet kalkulálni.” Cséfalvay elmondta, hogy jövőre 51 milliárd forintos bevétele lesz az innovációs alapnak. A pénzügyi és a nagykereskedelmi szektor volt a korábbi leírási rendszer legfőbb haszonélvezője, ahol bár valóban lehet végrehajtani fejlesztéseket, de a kutatás-fejlesztés más jellegű szektoroknál valósul meg – ismertette az államtitkár.

Lassú visszakapaszkodás

Cséfalvay rámutatott arra, hogy az innovációs stratégia megalkotása során a kiválóságot helyezik majd előtérbe, mivel csak ezzel lehetünk versenyképesek Európában. A magyar vállalatok egy részénél egy picike technológiai újítás is tud segíteni, de stratégia kidolgozásához kapcsolódó vita során alakulhatnak ki a legfőbb prioritások – tette hozzá.

Az innováció finanszírozásában a kiszámíthatóság erősödött meg, amit a kifizetések rendszerével kell gyorsítani – hangsúlyozta az államtitkár. „A kiszámíthatóság minden esetben tovább erősíti a versenyképességet.” Az elmúlt évtizedben nagyon nagyot esett hazánk a versenyképességi ranglistákon, amin most lassan kapaszkodunk vissza – zárta szavait a politikus.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.