Bakonyi Zoltán kiemelte: pontos összeget csak a munkálatok befejezése után tudnak majd, jelenleg az átszakadt X-es tárolón dolgoznak. A költségek még emelkedhetnek, és a tározó előírások szerinti lefedése az időjárástól is függ. Közlése szerint a kiporzást megakadályozó földborítás elhelyezése különleges odafigyelést igényel, a munkálatokat állandó felsőfokú műszaki felügyelet mellett végzik. A munkagépeknek 20–25 méter magas vörösiszap-rétegen kell közlekedniük, ezért csak a legnagyobb tapasztalattal rendelkező gépkezelők dolgozhatnak a tározókban.
Mint Bakonyi Zoltán elmondta, a menekülési útvonalat minden pillanatban biztosítani kell, mert egy hirtelen zivatar azonnal elmocsarasítja az anyag felszínét, és a gépek megsüllyedhetnek. A biztonsági útvonalakat faágszerűen alakították ki, hogy néhány tíz méteren belül minden irányban elérhető legyen egy szürkesalak aljzattal megerősített út – közölte. A 49 hektáros IX-es tároló teljes területét lefedték, ezen már megindult a spontán növényesedés. A munkálatok a katasztrófában megsérült X-es tározón akkor gyorsulhatnak fel, amikor már száraz iszapot is elhelyezhetnek a kazettába. A száraz vörösiszap felszínén gyorsabban tudják elteríteni a földet, mint a korábban nedves technológiával lerakott anyagon.
A veszprémi bányakapitány a hétfői ellenőrzése után közölte az MTI-vel, hogy a katasztrófában átszakadt X-es iszaptározó felét lefedte a Mal Zrt., és további 7,5 hektáron mentesítette a területet. Tájékoztatása szerint a tároló még le nem fedett részeinek felületét továbbra is napi rendszerességgel nedvesítik, megakadályozva ezzel a kiporzását. A porszennyezés megszüntetésére május vége óta több határozatban kötelezték a céget. A zöldhatóság a közeli Lőrintepusztára telepített mérőrendszer segítségével folyamatosan figyeli a levegő porkoncentrációját, ez az állomás adatai szerint jelenleg az egészségügyi határérték alatt van.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet.
