A Sziklatemplom sekrestyéjében ülünk le Zsongor atyával beszélgetni. A pécsi tanítóképző gyakorlóiskolájában, közismert nevén a líceumban (ma Széchenyi István Gimnázium) tanult meg írni, olvasni 1948-ban. Az épület a pálosok kolostora volt a II. József-féle, 1786-os feloszlatásukig. Zsongor atya első pálos emléke egy barokk vasrácsos kapu az iskola lépcsőházában, amelyen a szerzetesrend címere látható az oroszlánokkal, a Remete Szent Pálnak ételt adó pálmafával és a kenyeret hozó hollóval. Az alig tízéves fiú életében sorsdöntőnek bizonyult az 1952-es év, amikor egy fiatal pécsi pap vezetésével a nyár néhány napját testvére és néhány barátja társaságában a Jakab-hegyen tölthette. Bertalan pécsi püspök 1225-ben ezen a helyen alapított monostort a mecseki remetéknek. A romok közelében 1950. június 11-re volt kitűzve az új monostor felszentelése, de erre már nem kerülhetett sor, mert két nappal előtte internálták a pécsi kolostor 18 szerzetesét. Az új kolostorépület két évvel később már kifosztva állt, a tető azonban még megvolt, s így fedett helyen tudtak táborozni. Aczél László itt hallott először Remete Szent Pálról, a remeték atyjáról, és Boldog Özsébről, a pálos rend alapítójáról. A kicsi gyermekkora óta papnak készülő fiú lelkét itt érintette meg először a pálos rend lényege: „imádkozva, engesztelve-vezekelve és testvéri szeretetközösségben élve, az Úr kegyelmét kiesdeni mások számára” – fogalmazza meg ismét.
További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
