– Mi a véleményük az ügyészségnek arról a kijelentéséről, hogy a polgári per eredményének ismeretében a büntetőeljárásban nem lehetett egyértelműen bizonyítani Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő szerepét a cseréről hozott döntésben?
– Nem világos számunkra, hogy ezt milyen összefüggésben állítja az ügyészség. Egyrészt le kell szögezni, hogy egy polgári pernek soha nem az a célja, a feladata, hogy az érintett személyek büntetőjogi felelősségét feltárja, megállapítsa. Ugyanakkor egy párhuzamosan futó büntető- és polgári eljárásban objektív okokból adódóan számos azonosság áll fenn, jogi értelemben kiegészíthetik egymást, befolyással lehetnek egymásra, hiszen ugyanazt a cselekményt, eseményt vizsgálják csak az egyik polgári, a másik büntetőjogi szempontból. Jelen ügyben is ez történt, és a bíróság tájékoztatása szerint az ügyészség folyamatosan megkérte a polgári per anyagait.
– Akkor ezek szerint mégiscsak hatással lehetett a polgári eljárás az ügyészség döntésére?
– A polgári perben a bíróság rendkívül részletesen feltárta azt az eseményláncolatot, amely a sukorói csereszerződés megkötéséhez vezetett, és azokat a körülményeket, amelyek a polgári jogi értelemben vett felelősség és jogkövetkezmény megállapításához szükségesek voltak. A jogerős ítélet kimondja, hogy az ügy szereplői a csere során tudatos jogszabálymegkerülő, azaz törvénybe ütköző magatartást tanúsítottak. A bíróság szerint magatartásuk mozgatórugója az volt, hogy jogellenesen kikerüljék a versenyeztetési kötelezettséget, azaz a magyar állam képviselői nemcsak tudatosan, hanem kifejezetten célzatosan cselekedtek. Ezen a célzatos törvénysértő magatartáson alapul a csereszerződés semmissége.
– De az ügyészség épp azt állítja, hogy részben a polgári per eredménye miatt nem került sor Gyurcsány Ferenc elleni vádemelésre. Ezt önök hogy értékelik?
– Bár nem a büntetőjog a szakterületünk, az ügyészség polgári perrel kapcsolatos megjegyzése az ügy iratainak ismeretében számunkra nagyon megdöbbentő volt. Tömören fogalmazva: a legfőbb ügyész vagy nem ugyanazt az ítéletet olvasta, vagy tévesen értelmezte. A jogerős ítélet azt bizonyítja, hogy a cserében részt vevők törvénysértően el akarták kerülni a versenyeztetést annak érdekében, hogy Joav Blum magánszemélynek játsszák át a sukorói állami ingatlanokat. Ebből következően a versenyeztetés elkerülésének egyértelműen az volt a célja, hogy Joav Blumot jogtalan előnyhöz jutassák más, az elmaradt pályázaton részt venni nem tudó személyekkel szemben. Azt, hogy ebben a célzatos tevékenységben Gyurcsány Ferencnek mi volt a szerepe, a polgári per részletesen nem tárta fel, mivel az ő magatartása polgári jogi szempontból nem bírt ügydöntő jelentőséggel. Éppen ezért érthetetlen, hogy a legfőbb ügyész miért hiányol a volt kormányfőre vonatkozó konkrét megállapítást az ítéletből, hiszen ezeknek a körülményeknek a feltárása a büntetőeljárás feladata. Ugyanakkor az ítélet tartalmaz olyan megállapítást, amely a versenyeztetés elkerülési cél ismeretét a külföldi befektetőkkel folytatott miniszterelnöki tárgyaláshoz köti. A perben tett tanúvallomások és okiratok is azt támasztják alá, hogy a miniszterelnökségen ismerni kellett azt a célt, hogy a cserével a versenyeztetést kívánta elkerülni Blum úr és állami segítői. Ezek a polgári perben tett tanúvallomások, illetve a jogerős ítéletbe foglalt ezen tények az ügyészségnek a volt kormányfő meggyanúsításával kapcsolatos pozícióját egyértelműen erősítették, és nem gyengítették. Azonban a legfőbb ügyész – ezek szerint – mindezeket nem tartotta a vádat alátámasztó, releváns bizonyítéknak.
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.