Az intézet MTI-hez csütörtökön eljuttatott összegzése szerint a Fidesznek 1 százalékponttal emelkedett a támogatottsága, így jelenleg a választókorú népesség 17 százaléka – nagyjából 1,4 millió ember – áll a kormánypárt mögött.
Stagnálnak a szocialisták
Az MSZP maradt azon a szinten, ahol egy hónapja is elhelyezkedett: 14 százaléknyian, körülbelül 1,1 millióan sorakoznak fel mögéjük. A Jobbik 2 százalékpontos veszteséget szenvedett el, jelenleg 8 százalékos, bő hatszázezres a tábora.
Az LMP támogatottságának nyár közepén tapasztalt 2 százalékpontos csökkenéséhez újabb 1 százalékpont társult, az ökopártot ezúttal a választásra jogosultak 3 százaléka preferálja, így bő negyedmillió híve van. A DK-t ezúttal is a szokásos arányban, 2 százaléknyian, nagyjából 150 ezren támogatják.
A nyári hónapokban folyamatosan nőtt a pártoktól távolságot tartók aránya: a júniusi 49 százalékról előbb 51 százalékra, majd most 53 százalékra – állapította meg az Ipsos, jelezve: ez azt is jelenti, hogy ma Magyarországon 4,2 millió választópolgárnak annyira nem fontos a politika, hogy valamely párt támogatójává váljon. Ezzel szoros összefüggésben a részvételüket biztosra ígérő és pártot is választók aránya 30 százalék, tehát továbbra is kifejezetten alacsony. Ezért az Ipsos arra hívja fel a figyelmet, hogy a korábbi és mostani adatokból csak mértéktartó következtetéseket lehet levonni.
Ideiglenes folyamatok
A nyár elején a választókorú népesség enyhe aktivizálódását, a pártok iránti érdeklődés növekedését tapasztalta az Ipsos, de – tették hozzá – ezek csak ideiglenes folyamatoknak bizonyultak. A politikai szervezetekhez nem kapcsolódó csoport három részből áll: a lakosság egynegyedét kitevő tényleges bizonytalanokból, akik nem tudnak dönteni a pártok között; a népesség 22 százalékára jellemző passzívakból, akik mereven elzárkóznak attól, hogy elmenjenek szavazni; a 6 százaléknyi rejtőzködőből, akik nagy valószínűséggel voksolnának, de kedvenc pártjukat titkolják.
A bizonytalanság, illetve a passzivitás lényegében ugyanazokban a társadalmi rétegekben – az alacsony iskolázottságúak, a szakképesítés nélkül dolgozók, a munkanélküliek valamint a kis lélekszámú településeken élők körében – domináns választói magatartás. A pártszimpátia eltitkolása a diplomások, a szellemi munkát végzők között elterjedtebb jelenség, mint más rétegekben – áll a cég elemzésében.