– Még azzal ébred és fekszik, hogy Danuta nyerte az ötszázas döntőt, aminek a vízen olyan a rangja, mint a síkfutásban a 100 méteres sprintnek?
– Ezt nehéz lenne cáfolni, de az olimpia előtt sokkal inkább szorongtam amiatt, hogy a rám bízott női négyes képes lesz-e kihozni magából a maximumot, és ezzel megadni a jó alaphangot. Egy olyan vereség, mint amit még összeszokatlanul az Európa-bajnokságon elszenvedtek, de még egy ötödszörre is ezredmásodperces különbséggel elveszített olimpiai döntő bosszúsága is árnyékot vethetett volna a később sorra kerülők teljesítményére. Danutában nagyon bíztam, de nála is jobban Katiban és Natasában, akik a harmadik párosgyőzelmükkel történelmet írhattak volna.
– Danuta tavaly hazai pályán, a szegedi olimpiai kvalifikációs világbajnokságon és az idei Európa-bajnokságon sem tudta megnyerni az 500-as döntőt, mégis úgy gondolta, hogy Londonban neki áll a zászló?
– Szegeden az egészen szokatlan hátszél babrált ki Danutával, így kapott ki 30 centivel. Az Európa-bajnokságra az utóalapozás ólmos fáradtságával érkezett, de ha végsőkig kihajtja magát, még így is nyerhetett volna. Most már elárulhatom, nem erre biztattam, hanem azt mondtam neki, nem most kell győznöd. Szerintem az ellenfelei azt hihették, hogy ennél jobb Kozákkal nem is találkozhatnak Londonban.
– Szabad egy edzőnek akarva- akaratlanul is visszafognia a versenyzőjét?
– Szerintem igen, ha a végcél egy sokkal értékesebb győzelem megszerzése, és ha tudja, sőt, a fejét teheti rá, hogy a versenyzője néhány héttel később sokkal jobb lesz, pontosabban: a legjobb.
– Kovács, Kozák és Szabó négy éve igazoltak a Honvédhoz, nem sokkal a pekingi olimpia után. Kovács igazi nagyágyúként, utóbbi kettő a nyári játékokon ezüstérmet nyert négyes tagjaként. Sokat mondogatták is, hogy kész versenyzőket kapott, akikkel nem nagy kunszt bizonyítani…
– Mondtak mást is. Például azt, hogy velem biztos nem nyernek majd olimpiát, de azt is, hogy nem fognak kitartani mellettem, mert néha túl kemény vagyok, és „fiúsítom” a lányokat. Danuta tényleg olimpiai ezüsttel érkezett, de az öt világbajnoki és a hét Európa-bajnoki győzelmét már velem dolgozva gyűjtötte össze, és lett ezzel örökös bajnok. Amikor hozzám került, kezdetben egy hajóval maradt le a válogatók győztesétől. Idén pedig már régen olimpiai csapattag volt, amikor a többiek még a londoni indulásért versengtek. Londonban bebizonyosodott, ma ő a legjobb.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
